Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 11 Csakhogy a törvényszék szerdán elutasította a végrehajtás szüneteltetésére vonatkozó kérést, az ítélet ellen azonban lehet majd fellebbezni - mondta az MTInek Kincses Előd. A marosvásárhelyi önkormányzat tavaly szeptemberben egyöntet űen megszavazta a szoborállításra vonatkozó javaslatot, miután a helyi román és magyar önkormányzati képviselők megegyeztek, hogy Gusa tábornok mellett Sütő András írónak is szobrot állítanak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői azonba n utólag belátták, hogy hiba volt megszavazni - azaz Sütő András személyével összekötni - a Gusaszobor felállítását, de a tanácsi határozatot nem tudták visszavonatni. A tanács határozata felháborodást keltett a temesváriak körében. Markó Béla RMDSZelnök baklövésnek nevezte, hogy a szövetség tanácsosai is áldásukat adták a temesváriakba lövető tábornok szobrára. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az 1989es temesvári népfelkelés kulcsalakja szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte az ö nkormányzat döntését, amely ellen a Romániából kivándorolt Herta Müller, Nobeldíjas írónő is tiltakozott. Kincses Előd az MTInek szerdán kifejtette: rendkívül rossz nemzetközi visszhangja lenne a Gusaszobor köztérre helyezésének, hiszen az Európai N éppárt (EPP) tavaly decemberben felszólította a posztkommunista országokat: ne állítsanak szobrot, emlékművet mindazoknak, akik bűnt követtek el a kommunista rendszerben. Az ügyvéd felhívta a figyelmet: ugyanennek az Európai Néppártnak a tagja az a román D emokrata Liberális Párt (PDL) is, amelynek színeiben került Marosvásárhely polgármesteri székébe Dorin Florea, a szoborállítás legfőbb szorgalmazója. Temesváron az 1989es felkelés idején 73 személy vesztette életét, miután a román hadsereg Nicolae C eausescu akkori román kommunista diktátor parancsára a tömegbe lövetett. A felkelés megtorlására kivezényelt legmagasabb rangú katonatiszt éppen a vezérkari főnöki tisztséget akkor betöltő Gusa volt. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolt tábornok ellen halála után szüntették be az eljárást. A két társtettes tábornokot, Victor Athanasie Stanculescut és Mihai Chitacot 1515 év szabadságvesztésre ítélték. vissza Az Adevarul a Magyar Gárda Székely Szakaszának f elvételi feltételeiről Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2010. január 13., szerda (MTI) - Alapos vizsgálatnak vetik alá, keresztkérdésekkel teli kérdőíveket töltetnek ki azokkal a személyekkel, akik be akarnak lépni a Székely Szakaszba , a Magyar Gárda székelyföldi szervezetébe - írja szerdai számában az Adevarul. A bukaresti napilap az előző naphoz hasonlóan ezúttal is két teljes újságoldalt szentel a Magyarországon betiltott szervezet székelyföldi "alegységének". Mostani számában l eírja, hogy ismeretei szerint milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki be akar lépni a Magyar Gárda Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakaszába. A lap szerint az illetőt alaposan megvizsgálják, a lehető legtöbb információt összegyűjtik róla, hogy megállapítsák: megfelele a tagsággal járó követelményeknek, "profilja" illeszkedike a szervezet tevékenységéhez és céljaihoz. Többféle kérdőívet is ki kell töltenie, amelyeken számos keresztkérdés is szerepel, de elsősorban arra kell válaszoln ia, hogy miért akar a szakasz tagja vagy szimpatizánsa lenni. A román újság tudni véli, hogy a tagok rendkívül kemény fizikai kiképzéseket kapnak az Úz völgyében (Valea Uzului) és az 1 801 méter magasan fekvő Madarasicsúcson (Varful Madaras). A lap té vesen azt írja, hogy a kiképző egy bizonyos Magyarósi Árpád Szovátáról, vagyis az írás szerzője nem tudja, hogy az illető már nincs életben, tavaly Bolíviában lelőtték. Ismételten idézi a szakasz tevékenységében fő szerepet játszó Csibi Barnát, aki nem ism eri el, hogy az említett kiképzések félkatonai jellegűek lennének. A riport másik felében az Adevarul röviden bemutat két másik erdélyi szervezetet, amelyeket a Magyar Gárdához hasonlónak nevez. Ezek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), val amint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). Ez utóbbiakról megállapítja, hogy egyebek között a trianoni szerződés érvénytelenítését és NagyMagyarország visszaállítását követelik. Külön keretes ismertetőben a lap a román olvasók kedvéért ismerteti, mi is volt az a trianoni szerződés. Egy másik keretes írásban egy román pszichológus és egy ugyancsak román szociológus fejti ki véleményét. Szerintük a Magyar Gárdába olyan emberek kérik felvételüket, akiknek nem sikerült megfelelően beilleszkedniük a társadalomba, frusztrációikra és gátlásaikra úgy keresnek megoldást, hogy ilyen jellegű szervezetben kommunikáljanak a külvilággal. A riportban egyébként szerepel egy mondat, amely szerint a Bukarest és Budapest között az utóbbi években kialakult kitűnő kapcsolato k nagyban hozzájárulnak a szélsőséges szervezetek egyes erőszakos cselekményeinek a megelőzéséhez. vissza
