Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.14 . 9 Visszaszorulóban a szabadság The Wall Street Journal • 20100113 A New Yorki napilap ismerteti a Freedom House kedden nyilvánosságra hozott jelentését, amely szerint a hidegháború vége után megkezdődött globális demokratizálódási trend megfordulni látszik. A nemzetközi szervezet adatai szerint már negyedik éve tart a szabadság visszaszorulása. A Szabadság a világban, 2010 című dokument um szerzői szerint a „szabadságrecesszió" korát éljük. A Freedom House arra figyelmeztet, hogy negyven éve nem fordult elő, hogy négy egymást követő évben a szabad intézmények gyengülését és a demokrácia visszaszorulását figyelték meg. A konzervatív napi lap szerint a fordulat 2006ban következett be, miután Bush elnök lemondott a demokrácia globális terjesztésének programjáról. A jelentés kiemeli, hogy a Barack Obama által meghirdetett diplomáciai fordulat ellenére Oroszországban, Venezuelában, Iránban és Kínában tavaly tovább nőtt az elnyomás mértéke. A demokráciaindex tekintetében továbbra is a KözelKelet számít a leginkább lemaradott térségnek. A régióban egyedül Izrael számít szabad országnak, míg a szomszédos arab országok többségében tovább csökke nt a szabad intézmények szerepe. Kivételnek csak Irak és Libanon számít, amelyek Törökország mintájára megkezdték az iszlám demokrácia kiépítését. Összességében azonban még mindig nem lesújtó a kép - jegyzi meg a The Wall Street Journal. Hála az 1989 után i nagy demokratizálódási hullámnak, ma a világ országainak közel fele - 89 állam - szabadnak számít. Húsz éve ez még mindössze 61 országról volt elmondható. vissza Geopolitika az amerikaikínaiorosz háromszögben – Kína lehe t az oroszamerikai rivalizálás haszonélvezője Foreign Affairs • 2010. január 13. Az Egyesült Államokban sokan aggódva figyelik Oroszország és Kína egyre szorosabbra fűzött stratégiai együttműködését. Elemzők attól tartanak, hogy a két autoritárius állam partnersége veszélyeztetheti Amerika globális hatalmát. Stephen Kotkin, a Princeton Egyetem tekintélyes történésze a Foreign Affairsben Bobo Lo ausztrál diplomata Kényelmi tengelyhatalmak című könyvét ismertetve kifejti, hogy Peking és Moszkva együttműködé se kizárólag Kína számára előnyös. Oroszország sem az Egyesült Államoknak, sem Kínának nem lehet riválisa. Sőt, ha a korábbi hidegháborús riválisok továbbra is egymással versengenek, Kína szép csendben az Egyesült Államok fejére nőhet. Lo könyvének legfon tosabb állítása szerint nem lehet a szó szoros értelmében stratégiai szövetségnek tekinteni Kína és Oroszország az elmúlt években egyre szorosabbá váló együttműködését. Kétségtelen, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai sokat javultak, ám hiába a Sang haji Együttműködési Szervezet, hiába a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) partnersége, Moszkva számára gazdasági szempontból továbbra is Európa a legfontosabb partner, míg Peking gazdasági tekintetben az Egyesült Államokkal áll a legszorosa bb kapcsolatban. Az oroszkínai kereskedelmi mérleg az 1999es 5,7 milliárd dollárról 2007re 48 milliárd dollárra emelkedett, ám még mindig eltörpül az EU tagállamai és Oroszország évi 250 milliárdos, és a 400 milliárd dolláros kínaiamerikai egyenleg mel lett. Kétségtelen, hogy az oroszkínai gaz dasági kapcsolatok jelentős részét a stratégiai és geopolitikai szempontból fontos energiahordozók és a fegyverek kereskedelme teszi ki. Az üzleti partnerség azonban meglehetősen egyoldalú: Kína sokkal többet nyer vele, mint Moszkva. Az elmúlt időszakban k ötött együttműködési megállapodások értelmében ugyanis Peking jóval piaci ár alatt jut kőolajhoz és földgázhoz. Ami pedig a fegyvereket illeti, Kína olyan mennyiségű új, 95 százalékban orosz modern hadászati eszközt állított hadrendbe, hogy mára katonai sz empontból sokkal hatalmasabb Oroszországnál, és lassan már az Egyesült Államoknak is riválisa lesz. Az oroszkínai együttműködés nem csak gazdasági téren aszimmetrikus. A Sanghaji Együttműködési Szervezet előnyeit is inkább Kína használja ki: a partnerség lehetővé teszi, hogy növelje befolyását a hagyományosan orosz
