Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 29 vissza Kényes pont a muravidéki magyarok p énzelése Népújság - Göncz László 2010. január 13., szerda Határ menti parlamenti találkozó a nemzeti kisebbségekért A muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén nemzeti kisebbségek helyzetének felmérése érdekében találkoztak magyar illetve szlovén o rszággyűlési képviselők Lendván. Bár a két nép között nem állnak antagonisztikus ellentétek, az egyeztetés majd ho gy nem kudarcba fulladt. Gönczi László szlovéniai magyar parlamenti képviselő a Népújságban ismerteti a kialakult helyzetet, s emellett Szlové nia tervezett, új regionális tagolásáról, valamint a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülésének defektjeiről is beszámol. Szlovénmagyar diskurzus a nemzeti kisebbségek helyzetéről "Nagy visszhangja volt a szlovén – magyar országgyűlési képviselők talál kozójának. A tájékoztatás az eredeti cél érdekében – hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó bizottságok mélyrehatóbban tájékozódjanak a muravidéki magyarok és a rábavidéki szlovénok helyzetéről – megtörtént, és a képviselők elfogadtak egy ajánlássort is. A találkozóhoz azonban sajnos kellem etlen események is párosultak. Bizonyos szlovéniai képviselők a bilaterális kapcsolatokhoz kevésbé illő hangnemben szóltak a rábavidékiek helyzetéről. Nem arról van szó, hogy a ténylegesen létező problémákat el ke llene hallgatni. A probléma abból származik, hogy – mint az elmúlt hónapokban több esetben is – a felvezetés a muravidéki magyarság szempontjából sértő módon történt. A magyar közösség pénzeléséről tartalmilag összehasonlíthatatlan, mennyiségileg pontatlan számok hangzottak el, sőt olyan megjegyzés is, hogy a muravidéki magyarok költségvetési keretéből el kell venni meghatározott összeget, és azt – amennyiben Magyarország nem rendezi kötelezettségeit – a szlovén kisebbségnek adni. A lendvai eszmecsere han gulata addig fajult, hogy a magyar közösség képviselői elhagyták a tanácskozást. A magyarországi és a szlovéniai képviselők többségének a higgadtsága és őszinte szándéka akadályozta meg, hogy a „határ menti parlamenti találkozó” nem végződött kudarccal. Sa jnos, hasonló hangvételű és tartalmú felszólalások ezt követően a szlovén parlamentben is elhangzottak, ezért decemberben képviselői kérdésben követeltem a kormánytól, hogy január folyamán készítsen pontos kimutatást a muravidéki magyar közösség tevékenysé gére és megmaradására fordított költségvetési pénzek mennyiségéről és struktúrájáról. Meggyőződésem, hogy a két közösség közé mesterségesen ékelt ellenszenvek közepette gondjainkat nem lehet megoldani. Lesze önálló régió Muravidék? Decemberben az önkor mányzati és regionális fejlesztési miniszter, Henrik Gjerkeš a magyar és az olasz nemzetiségi képviselővel is ismertette elképzeléseit Szlovénia tervezett legújabb regionális tagolásáról: a kormány 3, 6 vagy 8 régió létrehozását tartja elfogadhatónak, a mi niszter 6 régiót tart indokoltnak. Jeleztem, hogy abban az esetben, ha a Muravidék nem képezne önálló egységet, akkor valószínűleg az a muravidéki magyar közösség szempontjából kevésbé lenne elfogadható. Azt is egyértelműen hangsúlyoztuk, hogy a nemzetiség ileg vegyesen
