Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 30 lakott területeknek az új regionális tagolódás keretében – nyelvi, kulturális és fejlesztési szempontból egyaránt – specifikus státust kell biztosítani. A konkrétumokról a napokban a nemzeti közösségek szintjén is tárgyalnak, így a magyarság konkrét javaslatai a következő hetekben körvonalazódnak. Gyakorlatban sérülnek a kisebbségi jogok A decemberi ülésen a legnagyobb visszhangot az emberi jogok biztosa 2008. évi beszámolójának a tárgyalása váltotta ki. Nemzetiségi szempontból rögzíthető, hogy az említett évben még viszonylag kevés kisebbségi kérdéssel keresték meg az intézményt, azonban 2009ben már több eszmecserére és közös programra került sor, amelyek során egyértelművé vált, hogy a formálisan biztosított nemzetiségi kollektív és egyén i jogok, valamint azok megvalósítása között jelentős a különbség. A konkrét jogsértésekről jegyzék is készült, ami a helyzet javítására formális alapot képez." Göncz László vissza Székelyföldön fészkel a Magyar Gárda? Krón ika 2010. január 13. A Magyar Gárda „székelyföldi fészkéről” közölt terjedelmes riportot keddi számában az Adevărul, megállapítva, hogy a Magyarországon betiltott szervezet „Székely Szakasz” néven helyezte át tevékenységének színhelyét. A bukaresti napila p címlapján is jelzi a riportot, amely két teljes belső oldalt tölt ki. Az írás megállapítja: „titokzatos” székely fiatalok alkotják a tömörülést, amelynek tagjai kocsmák pincéiben vagy a hegyekben tartanak összejöveteleket, pirosfehérzöld jelvényt horda nak, katonai jellegű egyenruhát viselnek, rendfokozatuk és beosztásuk van. A lap szerint a Győri Wass Albert Zászlóalj Székely Szakaszáról van szó. Megszólaltatja a szakasz tevékenységének egyik fő szervezőjét, Csibi Barnát, akiről az írás szerzője megje gyzi, hogy egyébként a Hargita megyei pénzügyi ellenőrző hivatalban dolgozik. A lap megállapítja, hogy Csibi rendszeresen nyilvánosan állást foglal az egységes román állam ellen. Csibi az újság kérdésére hangsúlyozza: nem akarnak a magyarországi „anyaszerv ezet” sorsára jutni, betartják a romániai törvényeket, nem is volt eddig bajuk a hatóságokkal. Csibi „kulturális egyesületnek” nevezi a Székely Szakaszt. „Mi székelyek vagyunk, nem magyarok, a magyarok elárultak bennünket, amikor azt mondták, hogy nem ér dekeljük őket, így hát ők sem érdekelnek minket” – mondta a lapnak. Ami Székelyföld függetlenségét illeti, nem akart a Magyar Gárda nevében nyilatkozni, de hozzátette, hogy annak elérése az ő személyes célja. Az Adevărul megszólaltatja Keresztes Nándort, a Székely Szakasz sajtókapcsolatokért felelős tisztjét is, aki úgy fogalmaz: a szervezetnek elsősorban a magyar hagyományok ápolása a célja. Csibivel ellentétben Keresztes magyaroknak minősíti a székelyeket. „A székelyek sokkal magyarabbak, mint a magyaro k... nekünk nem romlott a vérünk, jobban megőriztük a hagyományokat” – idézi az újság Keresztest. A lap szerint a szervezet polgári tevékenysége a tűzoltásra, karitatív célú gyűjtésre összpontosul. Az „önvédelmi kiképzésekről” szólva kifejti: „Fel kell kés zülnünk bármilyen helyzetre, fizikailag is edzetteknek kell lennünk”. vissza Székelyföldi állástalanság Krónika 2010. január 13. Ugyan Hargita megyében közel hét éve nem volt annyi munkanélküli, mint a 2009. december 31én regisztrált adat, éppen a Hargita Megyei Munkaerőelhelyező Ügynökségnek (AJOFM) kell megküzdenie a munkaerőhiánnyal. Tiberiu Pănescu, az intézmény vezetője tegnap úgy nyilatkozott, közel egyharmadával kevesebben dolgoznak jelen pillanatban az intézményben , mint ahány személyre szükség lenne, ám az alkalmazásokat tiltja a közalkalmazottakra vonatkozó igen szigorú szabályozás. „Munkaerőhiány van, de muszáj így boldogulnunk. Megértem, hogy költségvetési megszorításokra van szükség. Most a lényeg az, hogy ügyf eleink igényeit ki tudjuk elégíteni, hogy a továbbiakban is bízzanak az intézményben” – részletezte Pănescu.
