Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 28 szarvashibák miatt követelnek felelősségre vonást, a demokrataliberálisok pedig pokolba kívánják a napot, amiko r befogadták a párt oligarchizálódását ostorozó értelmiségieket. No persze ne próbáljuk abban a tévhitben ringatni magunkat, hogy a magyar pártok kivételt képeznek. Küldött már a református püspökségre építkezési engedélyért RMDSZes alpolgármester magyar vállalkozót azért, mert Tőkés Lászlónak kampányolt, az államfőválasztás idején pedig láthattuk, miként szólították tagsága felfüggesztésére az RMDSZ által követendő stratégia kapcsán különvéleménnyel élő EcksteinKovács Pétert. Nos, haladtunk előre ’89 ót a? Szerző(k): Rostás Szabolcs vissza Napló az 1990 márciusi, vásárhelyi eseményekről Krónika 2010. január 13. A Budapesten megjelenő Pro Minoritate folyóirat 2009es téli számát mutatták be a szerkesztők, szerzők hétfőn es te a marosvásárhelyi Bernády Házban. A bemutató apropóját az adta, hogy a lapszám gerincét az 1989 – 1990es romániai rendszerváltásra való visszaemlékezés képezi, különös tekintettel a marosvásárhelyi márciusi eseményekre. A Pro Minoritate folyóirat első száma 1992 nyarán jelent meg, a II. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor idején. A kiadvány rendszeresen foglalkozik a határon túli magyarság politikai és kulturális életével, a szomszédos országok népeinek történelmével és törekvéseikkel, illetve folyamatosan igyekszik tágabb régiónk, Közép- és KeletEurópa politikai helyzetének elemzésére. Kiadója a Pro Minoritate Alapítvány, amely évente nyári szabadegyetemeket szervez Erdélyben, a Vajdaságban és Szlovákiában, a közép- és keleteurópai népek közö tti kapcsolatok erősítésének, a múltban gyökerező nemzeti konfliktusok oldásának szándékával. 2007től a marosvásárhelyi származású Kósa András László vezeti a szerkesztőséget. A friss lapszámról szóló beszélgetést a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi K ulturális Koordinációs Központjának igazgatója, Hadnagy Miklós moderálta. Kósa jelezte, hogy a 2010es tavaszi lapszámot a vajdasági autonómiastatútum és a Kárpátmedencei népesedési tendenciák témájának szentelik, nyáron a romániai magyar társadalmi réteg ződéssel, intézményrendszerrel szeretnének foglalkozni. Ősszel a gazdaságfejlesztésre, vidékfejlesztésre, télen a határon túli színjátszásra, filmtörténetre fókuszálnak. A most bemutatott lapszám kuriózuma az a naplórészlet, amelynek szerzője Virág György mérnök, a Maros Megyei Tanács volt elnöke. A naplórészlet az 1990es esztendő első négy hónapjának történéseit eleveníti fel szubjektív szempontból. „Zavaros periódus volt az az időszak, senki nem tudta, mik az elvárások” – jellemezte sommásan az adott ko rszakot Virág, majd leszögezte: minden mondat úgy jelent meg, ahogyan akkor leírta, semmit nem változtatott az akkori reflexiókon. Mint mondta, sajnálja, hogy egyes eseményekről, emberekről nem írt többet annak idején. „Azóta sok mindenről módosult a vélem ényem, de ez mit sem változtatott a naplón” – összegzett. Ungvári Zrínyi Imre, a Babeş – Bolyai Tudományegyetem tanára a MADISZ egykori elnökeként maga is az 1990es események középpontjába került. Úgy véli, a marosvásárhelyi eseménysor az itt élő magyarság számára „az összefogás nagy tapasztalata volt”. S habár nem minden úgy alakult, ahogyan a magyar közösség szerette volna, az emberek megtapasztalhatták, hogy összefogva képesek befolyásolni a dolgok menetét. „Vizsga volt. Később a boszniai, horvátországi eseményeket szemlélve azt kell mondanunk, hogy az, ami itt történt, jobb polgári szerveződés volt, nem eszkalálódott az erőszak, megtaláltuk a lehetőséget egyfajta részleges párbeszédre” – hangsúlyozta Ungvári Zrínyi. Úgy vélte, a marosvásárhelyi eseménye k, az azt követő történések nagymértékben hozzájárultak a demokrácia kiteljesedéséhez, és közvetve egész Európa konszolidálásához. Az esemény zárásaként Novák Csaba Zoltán, a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi fiókjának történésze értekezett az 199 0es eseményekről, annak előzményeiről azoknak a Romániáról szóló magyarországi külügyi jelentéseknek az alapján, amelyek nemrég kerültek ki a titkosítás alól. Szerző(k): Máthé Éva
