Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.23 . 30 sorra kerül a többi is. A magyarok után könnyen következhetnek maguk a szlovákok is. Ezért számomra a magyarok ügye a Felvidék en egyenlő a szabadság ügyével. Új lendületet kaphatnake a magyarországi választások után a magyar – magyar kapcsolatok? – Az anyaország ugyan rendkívül mély válságban van most, de a Fidesz a nevében őrzött hűség mellett rendelkezik olyan szellemi erőkkel is, amelyek képesek kivezetni az országot és az egész Kárpátmedencei magyarságot a jelenlegi helyzetből és új perspektívát adni, kínálni nemcsak a magyarországiaknak, hanem az egész magyar nemzetnek. A magyar embereknek egy erős, jól működő, nemzetközileg elismert Magyarországra van szükségük, amely egységes egészként kezeli a magyarság ügyét. Ezzel egy időben a következő magyar kormánynak világossá kell tennie, hogy nem fogad el semmifajta kettős mércét Európában: ami jár egy katalánnak Spanyolországban, vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, erdélyi, délvidéki magyaroknak is. vissza Csáky Pál: Néha úgy érzem, sziszifuszi szerepre vagyunk kárhoztatva Felvidék.ma 2009.12.23. Az MKP elnöke az óév történései ről és a jövő kihívásairól – Nem akármilyen év volt 2009 a Magyar Koalíció Pártja, de Csáky Pál pártelnök számára sem. Nagy töréseket, nagy próbatételeket is hozott, többször kellett helytállni emberként, politikusként, a magyar kisebbségi érdekek képvisel őjeként, itthon és külföldön is. Nem akármilyen év vár önökre 2010ben sem. Lesz módja kipihenni a fáradalmat, újratöltekezni? – Valóban bonyolult évet búcsúztatunk, az én életemben is az egyik legkeményebb év volt. Ilyenkor, év végén – nem csupán politik usi kötelességből – mégis először azt kell megfogalmaznom: köszönet mindenkinek a hűségért és köszönet a támogatásért. Ezt nem csupán udvariassági gesztusnak szánom, hanem ösztönzésnek is, mert mindannyiunknak, a Szabad Újság tisztelt olvasóinak és a szlov ákiai magyar közösség minden tagjának is el kell gondolkodnia, mi minden van mögöttünk, és hogyan akarunk továbblépni. Az alapkérdés úgy hangzik, hogy a szlovákiai magyarság megőriztee életképességét, élniakarását, jövőbe vetett hitét. Nagyon remélem, hog y igen, és én ezt a jövőbe vetett hitet szeretném szolgálni, megőrizni, és azt szeretném, ha a Magyar Koalíció Pártja is ezt tenné. – Miért beszél feltételes módban? – Engem az elmúlt három esztendőben nagyon irritált, ami a szlovákiai magyar társadalomb an és a Magyar Koalíció Pártjában kialakult. Az, hogy ide bekerültek emberek, akiknek a pillanatnyi témák, a pillanatnyi érdekek voltak fontosak, lehúztak bennünket szellemileg és intellektuálisan is a napi politikaitaktikai küzdelmekbe, és nem jutott idő a szellemi horizont továbbgondolására, kevés energia és idő maradt a stratégiai célok megfogalmazására. Ezek az emberek most elmentek tőlünk, esély kínálkozik egy új társadalmi szerződésre az egyetlen magyar párt és az egyetlen szlovákiai magyar közösség között. Erről szeretnék gondolkodni, a barátaim körében is, kicsit nyugodtabb körülmények között az év végén és az év elején. És hát erről kell gondolkodni mindannyiunknak: milyen jövőt akarunk magunknak, és mit tudunk megtenni annak érdekében, hogy ez meg valósuljon. – Csendes ünnepekre készül? – Igen. Ennyit talán mindenki megérdemel az év végén. Van Murphynek egy definíciója a politikáról, amelyben azt írja, hogy egyetlen polgár vagy annak vagyona sincs biztonságban, amíg ülésezik a kormány vagy a parla ment. Jó hírem van: a kormány és a parlament is január közepéig szabadságon lesz. Nekünk is meg kell pihennünk az esztendő politikai viharai után, és erőt kell gyűjtenünk, mert egy nagyon bonyolult év, nagyon bonyolult folyamatok állnak előttünk. – Hogyan viselte a búcsúzó évet a családja? – A lányaim felnőttek, már a legkisebb is egyetemi hallgató lett, leérettségizett. A másik három lányom már befejezte az egyetemet, dolgozik. Néha a munkájuk, a tanulmányaik elszólítják őket a szlovákiai magyarlakta vid ékről, de annak nagyon örülök, hogy idén minden lényegi szavazáskor – bárhol voltak is – hazajöttek, mert mindhárom alkalommal kötelességüknek érezték, hogy támogassák a családfőt. Ez örömteli számomra. – Hogyan élték meg, amikor az apát, a férjet becsmér elték? Ki szenved közülük leginkább azért, ami Önt a politikán keresztül éri?
