Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.23 . 29 egy angol rockbandára hivatkozva: „A szólás szabadságával nem laknak jól a gyermekeim.“ Nem áll szándékomban semmilyen angol rockzenekar véleményével polemizálni, hiszen éppen a szólás szabadságával élve fogalmazhatták meg a szólás szabadságával kapcsolatos véleményüket. Az vi szont mégis bosszantó, hogy egy karrierjét újságíróként (horribile dictu: politikai újságíróként) indító, majd baloldali politikai pártban alelnökként folytató, most pedig ugyancsak egy önmagát baloldalinak nevező garnitúrának köszönhetően kormánytisztvise lői posztot ellátó ember ennyire ne legyen tisztában azzal, mit üzent a „népnek“. A szólás szabadsága ugyanis lehet olyan demokratikus alapelv, amellyel az elsejétől elsejéig aprót számolgatva, kölcsönt törlesztve, netán hidegben és éhesen nem tud mit kezd eni a polgár. Meg lehet olyan demokratikus alapelv, amellyel élve állást, kisközösségen belüli pozíciót lehet veszíteni. De a társadalmi rendszereket azért az európai gazdasági térségben mégsem a Maslowpiramis legalján határozzák meg. Egyrészt azért nem, mert ha a kiszolgáltatottakat és elesetteket segítő intézmények nem működnek, azért mégiscsak a tanult, s politikatudományban felkent képviselőinket terheli a felelősség, nem a szólás szabadságát, másrészt meg azért, mert a viszonyítási pont nem Angola, ah ol tíz megszületett gyermekből öt nem éli meg első születésnapját. Ha Braňo Ondruš exújságíró és kormányzati tisztviselő körülnézne kicsit az európai történelemben, mondjuk talán a közlemúltban is elég lenne, észrevenné, hogy Európában és más kontinenseke n éppen ott élnek jól az emberek, ott nem kuporgatnak elsejétől elsejéig, ahol a szólás szabadsága szent, ahol a szólás szabadságának képzelt határairól állandó jelleggel folyik a vita, mert az így demokratikus. Ahol a demokratikus alapelvek, köztük a szó lás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága szent, ott szent az emberi méltósághoz, élethez, egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok sora, és ott van olyan életszínvonal és olyan munkaerőpiac, amelyről húsz évvel ezelőtt álmodtunk, s most csa k azt siratjuk, hogy álmaink még mindig nem váltak valóra. Braňo Ondruš pártja, csapata tehetne valamit azért, hogy a lakhatás ne legyen egy életre szóló, sokszor öngyilkos beruházás, hogy a szakszervezetek esetleg észrevegyék végre, hogy nem a lumpenprol it kell védeniök, hanem a kevés pénzért sokat dolgozó embert, aki még azt a kis egzisztenciáját is elveszítheti. Ja, ugyanaz a csapat esetleg törődhetne azzal is, hogy a szétosztogatott milliárdokból jusson felzárkóztató programokra régiókban, közösségekb en, aminek eredménye az is lehet, hogy az ember nem dolgozik napi 12 órát legalapvetőbb szükségleteinek kielégítése végett. Meg sem kóstolva, milyen az, amikor az elemi szükségleteken túl megjelenik a kultúra, az életmód, a szolidaritás vagy a társadalmi e lismerés igénye - ha már Maslowot hoztuk fel az imént. Bár soksok elszólás után Braňo Ondruš most sem veszi majd észre, hol hibázott. Ahhoz a demokrácia és a még mindig jobb rendszerrel nem pótolt kapitalizmus alapelveinek elemi szintű újratanulása szüksé geltetne. vissza Orbán Viktor: A magyarok ügye a szabadság ügye Felvidék.ma 2009.12.23. A Szabad Újság hetilap ma dupla számmal jelent meg a standokon, benne található az a villáminterjú is, melyet a lap munkatársa, M olnár Judit az Európai Néppárt bonni kongresszusán kiküldött tudósítóként készített Orbán Viktor Fideszelnökkel, a Néppárt alelnökével. Hogyan látja a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit az EU intézményrendszerében? – A feladvány meghökkentően egyszer ű: nekünk szükségünk van egy erős Európára, Európának pedig szüksége van egy erős Magyarországra. Egy gyenge ország nem tudja kihasználni a történelmi lehetőségeket, egy gyenge Európa nemcsak a széthúzást nem tudja megállítani, hanem hőn áhított felzárkózá sunkat is akadályozza. El kell érnünk, hogy az Európai Unió elég erős legyen a kisebbségi jogok érvényesítése terén, és meg tudja védeni a kisebbségeket a kormányok esetleges jogsértéseivel szemben is. Milyen kitörési pontjai lehetnek a megfeneklett szlo vák – magyar kapcsolatoknak? – Mi új alapokra fogjuk helyezni a szlovák – magyar kapcsolatokat: a szabadság, az egymás iránti kölcsönös tisztelet és az európai értékek alapjára. Hiszek abban, hogy össze tudunk majd rakni egy olyan gazdasági együttműködésről sz óló csomagot, amelyben utak, hidak építése szerepel, amelyben a határokon átnyúló gazdasági együttműködés jogi, pénzügyi és politikai alapjait is megteremthetjük, és a határok mentén élő magyar közösségek számára végre elérkezik a gazdasági felemelkedés le hetősége, amelyre mindannyian várunk lassan több mint két évtizede. Ugyanakkor többször világossá tettem már a Szlovákiában élő szlovákok előtt is, hogy érdemes csínján bánni azzal a helyzettel, amikor a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség jogait megn yirbálják. Hiszen a történelem arra tanít bennünket Európában, hogy ahol az egyik közösség jogait megsértik, ott előbb vagy utóbb
