Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.15 . 11 A st atútum kihirdetésére meghívták Boris Tadic szerb elnököt, Mirko Cvetkovic miniszterelnököt és Slavica DukicDejanovic parlamenti elnököt, de a szerbiai közjogi méltóságok közül egyik sem ment el az ünnepélyes ülésre. A házelnök támogató táviratban köszöntö tte a testületet. Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg - a közéletet felkavaró heves viták után - idén november 30án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. A statútumot a hétfői szavazást követően Egeresi Sándor házelnök írta alá, s akkor lép életbe, amikor megjelenik a hivatalos közlönyben. Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdaság i Magyar Szövetség (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az északszerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevici időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt azt állította, hogy államot teremt az államban, ezért az el ső lépés Szerbia - Koszovó elszakadását követő - további feldarabolásához. A belgrádi kormánykoalíciót irányító s a Vajdaságban is meghatározó erővel bíró Demokrata Párt végül el tudta fogadtatni az alapvetően szimbolikus jelentőségű statútumot, amely egyebek mellett lehetővé teszi együttműködési megállapodások kötését más országok régióival, valamint külföldi képviseletek létrehozását. Megfigyelők szerint két fontos pont maradt ki az alaptörvényből, illetve az értékét nagymértékben meghatározó hatá sköri törvényből: egyik sem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről, amelyeket az országos törvényhozás által később elfogadandó törvények fognak meghatározni. Saját vagyon és bevételek nélkül pedig a Vajdaság továbbra is a belgrádi ve zetéstől függ majd alapvetően. vissza Gémesi Ferenc: a cigányság helyzete nagy kihívás a magyar társadalomnak Budapest, 2009. december 14., hétfő (MTI) - A cigányság helyzete talán a legnagyobb kihívás a magyar társadalo m számára - jelentette ki Gémesi Ferenc szakállamtitkár az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) legújabb kiadványainak hétfői bemutatóján. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára sze rint bebizonyosodott, hogy "nem lehet csak kisebbségpolitikai eszközökkel kezelni" a magyarországi cigányság helyzetét. Megjegyezte, fontos lenne, hogy "a társadalom ingerküszöbét ne csak segélyezési kérdésként lépje át" a cigányság helyzete, mert annak ér demi kezelése nélkül nem tudja a magyar társadalom az uniós csatlakozás utáni modernizációt elvégezni. Törzsök Erika, az EÖKIK igazgatója arról szólt, hogy a kutatóközpont eredményei "a döntéshozók asztalára kerülnek", hogy segítsék munkájukat. Ennek r észe a cigányságról szóló éves jelentésük legújabb kötete, a Cigánynak lenni Magyarországon - Jelentés 2008. A kötetről az egyik szerkesztő és szerző, Zolnay János elmondta, hogy sem a tartós munkanélküliség, sem a mélyszegénység nem "romaspecifikus". A kistelepülési gettósodás nem önmagában a romákra vezethető vissza - jelentette ki. A kötet tanulmányai alapján elmondta, hogy a 2008 végén kezdődött Út a munkához program első fél évének tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a program "rendkívül drága, drágább, mint az érintettek segélyezése". Szerinte nem kerültek közelebb a rosszul képzett, alacsony is kolai végzettségű tartós munkanélküliek a folyamatos megélhetést biztosító, elsődleges munkapiachoz. Nem valósult meg a mobilizáció, a hátrányos térségekben élők munkahely közelébe költözése, mivel az érintettek számára nincs elérhető lakhatási lehetőség. Zolnay János "stratégiai ágazatnak" nevezte a közoktatást az alacsony képzettségű szegények sorsát illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy - a 2003ban elhatározott törekvésekkel ellentétben - nem sikerült megfékezni az etnikai szegregációt. A k ötet bemutatja két város, Hódmezővásárhely és Mohács deszegregációs kísérletét. Ugyancsak foglalkozik az évkönyv a 2008 novembere és 2009 augusztusa közötti, hat halálos áldozatot követelő célzott merényletekkel a cigányság ellen. Az EÖKIK másik tanulm ánykötete Jakab Attila Vergődésben című munkája, amely a határon túli magyarság egyházi életének történeti változásait mutatja be. Az írás bemutatja, hogy a rendszerváltozásokat követő időkben az egyházak mellett más közösség- és identitásmegtartó helyek i s megjelentek, miközben megnőtt az emberek vallási, spirituális igénye. A közalapítvány munkatársa, Huszka Beáta két tanulmányban foglalkozik az EÖKIK egyik fő kutatási területének számító Balkánnal. Az egyikben a szlovén és a horvát, a másikban a mon tenegrói függetlenségi mozgalmak mozgósítási érvelésének sajátosságait mutatja be.
