Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.15 . 12 Lagzi Gábor történész a Lengyelek, de másak című tanulmányában a volt Szovjetunió területén élő lengyel kisebbségekről írva megállapítja, hogy amíg a magyarok esetében nagyjából egységes nyelvi nemzetről beszélhetünk, addig Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a lengyelek önbesorolás alapján vallják magukat lengyelnek. Mivel nyelvüket nem őrizték meg, identitásukat a római katolikus egyházhoz való tartozás határozza meg. Lengyelország nemzetpolitikájával is foglalkozik a tanulmány. Azzal például, hogy az egykor Kazahsztánba deportált 60 ezer lengyel hazatelepítésével is foglalkozott az anyaország, amely megalkotta a saját státustörvényét, hogy a határain kívül élő lengyele k kedvezményekre jogosító igazolványhoz juthassanak. Két tanulmánykötet foglalkozik az Európai Unión belüli, határon átnyúló együttműködés lehetőségeivel. Majoros András a DunaKörösMarosTisza Eurorégió helyzetét elemezi, kimutatva, hogy a 2004es na gy uniós bővítés és a több anyagi forrás ellenére csökkent a regionális együttműködés lendülete, azért is, mert lassan halad a szükséges közlekedési összeköttetések megépítése. Hegedűs Dániel pedig megvizsgálta az uniós források egyszerűsített pályáztatásá t és az elnyert pénzösszegek közvetlen lehívását lehetővé tevő társulások jogszabályi helyzetét, azt, hogy mennyire illeszkedik az EU és a résztvevő országok joganyaga egymáshoz. vissza Románia: nem ismétlik meg a második fo rdulót Hírsezrző 20091214 18:31 A romániai alkotmánybíróság jóváhagyta az elnökválasztás eredményét, és elutasította a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a kérését, hogy ismételjék meg a választás december 6án tartott második fordulóját. Ez azt jelen ti, hogy Traian Basescu töltheti be újabb öt évig a köztársasági elnök tisztségét. Román tömegtájékoztatási eszközök az alkotmánybíróságtól származó "hivatalos forrásokra" hivatkozva adták hírül, hogy a taláros testület elutasította a PSD kérését, miszerin t "választási csalások" miatt írják ki újra a második fordulót. A szociáldemokraták Mircea Geoanát támogatták, aki csupán 70 ezer szavazattal maradt alul a Demokrata Liberális Párt ( PDL) színeit képviselő Basescuval szemben. A döntés nem okozott nagy meglepetést Bukarestben, hiszen korábban az Országos Választási Iroda (BEC) újravizsgálta az érvénytelennek nyilvánított szavazatokat. Ezek között 2247 olyan voksot találtak, amelyeket a szavazóbiztosok a választás éjszakáján tévesen érvénytelenítettek. Az újravizsgálás következtében érvényesnek nyilvánított és újraszámolt pótlólagos szavazatok többségét Basescura adták le, ő 1260at kapott, Geoana 987 voksot gyűjtött. A Demokrata Lib erális Párt a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szeretne kormánykoalíciót kötni. A PDL hétfőn elfogadott határozatában leszögezte: politikailag és erkölcsileg egyaránt őt és Basescut illeti meg az a jog, h ogy miniszterelnökjelöltet nevez meg. A kormányfői tisztség nem képezheti alku tárgyát. Az RMDSZ vezetői december 6. óta hivatalosan már háromszor is tárgyaltak a demokrata párti vezetőkkel. Az RMDSZ jelezte, hogy kész kormányra lépni megfelelő feltétel ek megléte esetén. A PDL és az RMDSZ alkotta esetleges koalíció azonban csak a liberálisokkal együtt alkotna stabil parlamenti többséget. A PNL országos vezetőségi testülete is ülésezett hétfőn. Elhatározták, hogy valamennyi parlamenti erővel tárgyaláso kat kezdeményeznek egy kormánykoalíció létrehozásáról. A liberálisok azonban határozottan elutasítják, hogy ez a koalíció a PDL körül jöjjön létre. Ráadásul csak liberális párti miniszterelnököt vagy olyan közmegbecsülésnek örvendő, politikailag független kormányfőt fogadnak el a kormány élére, aki szavatolja az államfő és a parlamenti pártok közötti politikai egyensúlyt. A liberálisok már többször is leszögezték, hogy nem kívánnak olyan kormány tagjává válni, amely Basescu "bábkormánya". Romániát októbe r óta ügyvivő kabinet irányítja, miután a parlamentben megbukott az Emil Boc vezette demokrata párti kisebbségi kormány. vissza
