Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.12 . 26 A sajtónak nyilatkozva Boc azt sugallta, hogy nem érte egyet a PNL korábbi javaslatával, miszerint a liberálisok akkor hajlandók kormányzati szerepvállalásról tárgyalni, ha őt adhatják a miniszterelnököt. E mil Boc azt mondta, lehetséges kormányfőjelöltekről azt követően lehet majd konkrétan tárgyalni, hogy az alkotmánybíróság érvényessé nyilvánítja az elnökválasztás eredményét, kérdésre válaszolva hozzátette azonban, hogy a kormányfő politikai színezetéről a válaszópolgárok döntöttek 2008 novemberében és 2009 decemberében. Ezzel arra utalt, hogy a tavalyi parlamenti választások után a PDL szerezte a legtöbb helyet a törvényhozásban, az elnökválasztás eredménye szerint pedig a PDL által támogatott Traian Băses cu szerzett újabb államfői mandátumot. Markó Béla leszögezte: jelenleg a legfontosabb teendő egy stabil parlamenti támogatással bíró kormány létrehozása, amely gyakorlatba ültetheti válságellenes programját. Az RMDSZ több kormányzati megoldás felé nyitott , de azt szeretné, ha a PNLvel együtt vehetne részt az új többség kialakításában. Emil Boc azt is elmondta, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával is tárgyalni kíván az új többség kialakításáról. Varujan Panbuccian frakcióvezető jelezte: hajlandók a kormányalakításról tárgyalni a PDLvel. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Döntött az Alkotmánybíróság: újraszámolják az érvénytelen szavazatokat Krónika • 2009. december 11. Át kell vizsgálni és újra kell számolni az el nökválasztások december 6i második fordulójában érvénytelenített szavazatokat - döntötte el pénteken az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében a Központi Választási Irodának összesen 137 476 érvénytelenített voksot kell átvizsgálni illetve újraszámolni. ra ian Băsescu 69 961 szavazatos fölénnyel nyerte az elnökválasztásokat Mircea Geoană előtt. A Szociáldemokrata Párt két nappal a választásokat követően az Alkotmánybírósághoz fordult az eredmény érvénytelenítését és új választások kiírását kérve. Szerintük v álasztási csalás történt a voksoláskor. Azt állítják, hogy választási turizmusra, többszörös szavazásra, voksvásárlásra és jegyzőkönyvhamisításra utaló bizonyítékokat kaptak az ország minden szegletéből valamint a külföldi szavazókörzetekből is. Az alkot mánybíróság abban az esetben semmisítheti meg a választások eredményét, ha bizonyítást nyer, hogy a végeredményt befolyásoló csalás történt. Ez esetben az érvénytelenítés dátumától számított második vasárnap új választásokat kell tartani. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Párt és szimpátia Krónika • 2009. december 11. „Nem szavazok a vörösökre!” – hangzott nem egy romániai magyar részéről az érv annak alátámasztására, hogy miért nem a PSD államfőjelöltjére adja voksát. Az e lv tiszteletre méltó, hiszen 45 évnyi kommunista garázdálkodás után jó érzésű ember valóban nehezen tud szeretnivalót találni bármely utódpártban. Csakhogy. választás kapcsán kialakult diskurzus arra enged következtetni, hogy a romániai valóságra sokan meg próbálták ráhúzni a magyarországi viszonyok között kialakult felosztási rendszert. A PSD és az MSZP esetében ez áll is, hiszen mindkettő az egykori állampárt ma önmagát szociáldemokratának valló utódpártja. Ám a liberálisoknál már nem áll fenn az egyezés. Az SZDSZ ultraliberális, doktrinér kozmopolita irányvonalat képvisel, amely közösségek helyett kizárólag egyénekkel operál, miközben a nemzeti oldalt retrográdnak bélyegzi, ezért szabad vegyértékkel csakis a baloldal felé rendelkezik. A román liberálisok esetében viszont már a „nemzeti” jelző is mutatja, hogy az egyéni jogok tisztelete és a másság elismerése mellett a párt a közösség értékeit is relevánsnak tartja, és inkább jobbközép pártnak tekinthető. A Fidesz – PDLpárhuzam pedig végképp nem áll, hiszen amíg a Fidesz rendszerváltó párt, addig a PDL ugyanolyan kommunista utódpárt, mint a PSD. Ám tegyük fel, hogy a PDL ma már tényleg jobboldali. Ez esetben azon román etatistaetnicista hagyományok letéteményese, amelyek Romániát a románok országának tekint ik, ahol a kisebbségek közösségi jogai nem férnek
