Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-05
MeH Nemzetpoli tikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.05 . 28 Kifejtette ugyanakko r, hogy az RMDSZ számára kulcsfontosságú kérdést és döntést jelent a javaslat, hogy Klaus Johannis legyen a kormányfő. „Én magam is több ízben kértem a PDL vezetőségét, hogy változtassanak álláspontjukon, és csatlakozzanak ehhez a javaslathoz. Néhány hét tel korábban többször is beszéltem velük, és ha hajlottak volna a szóra, lehet, hogy most másképp néznének ki a dolgok. A PDL és Traian Băsescu is elutasította ezt a javaslatot, amellyel kapcsolatban nekem még mindig az a véleményem, hogy ha sikerrel járu nk, és meggyőződésem, hogy ez így lesz, sikerül elérni a mentalitásváltást Románában” – összegezte Markó. vissza (Mediafax) „Belénk sulykolták, hogy nem is vagyunk magyarok” – Beszélgetés Solomon Adriánnal, a Moldvai Csángó magyarok Szövetségének elnökével Szabadság • 2009. december 05. FERENCZ ZSOLT Nem szégyellnivaló magyarnak lenni Moldvában! – ennek tudatosítása létfontosságú a csángómagyar kultúra fennmaradásában, megőrzésében – vallja Solomon Adrián, a Moldvai Csángó magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke. Ehhez kért segítséget, ezért fordult támogatásért az erdélyi magyarok nemzeti tanácsához is. Solomon végzettségét tekintve közgazdász, 1991 és 2004 között Magyarországon élt. Bár nagyon jól érezte magát odakint, mind ig tudta: előbb vagy utóbb hazajön szülőföldjére, Moldvába. A románok és a moldvai magyarok együttéléséről, az általa vezetett szövetség tevékenységéről kérdeztük a csángószövetség elnökét. – Milyen segítségre számítanak munkájukban az olyan szervezetekt ől, mint a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács? – Mind Tőkés László, mind pedig az EMNT szívügyének tekinti a csángó ügyet: ahol csak tehetik, segítik is a csángókat és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, és minden tőlük telhetőt megteszn ek annak érdekében, hogy helyzetünket másokkal is minél szélesebb körben megismertessék. Nagy segítség számunkra, hogy hírét viszik a világban annak, milyen állapotok uralkodnak jelenleg Moldvában. Tőkés László több alkalommal szót emelt a csángók ügyében Brüsszelben és más városokban egyaránt. Nekünk, csángóknak nem csak az identitásunkat kell megőriznünk, azt ki is kell alakítanunk. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökeként örvendek annak, hogy az EMNT partnerkapcsolatot kíván velünk kialakítani. Erkölcsi támogatást jelent ez a számunkra, és nagy szükségünk van erre. Ez egy olyan gesztus, amely azt mutatja: odafigyelnek gondjainkra. A probléma magva Moldvában nem a románokkal való együttélésből fakad. A moldvai magyarok még mindig félnek: száz éve n keresztül azt nevelték beléjük, hogy nem csak mutogatni nem szabad, de inkább titkolni kell mindazokat az értékeket, amelyeket örököltek. Az emberekbe sulykolták, hogy ők voltaképpen nem is magyarok, ma pedig egyáltalán nem könnyű ezen a fajta meggyőződé sen változtatni. A legfőbb gond, hogy a moldvai csángómagyarok mármár elhitték, a nyelvet és a kultúrát nem érdemes továbbadni gyermekeiknek. A szövetségben ezzel kell szembenéznünk és megküzdenünk. Családomban is sokat beszélgetünk erről a témáról, olyan kor igen heves viták alakulnak ki közöttünk. – Hogy látja, milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy ez a mentalitásváltás bekövetkezzék, hogy az emberek felvállalják, értéknek tekintsék, továbbörökítsék mindazt, ami az övék? – Ami száz év alatt el lett ro ntva, legalább ugyanannyi időre van szükség, hogy helyrehozzuk. Persze nem vagyok ilyen pesszimista, a jelenlegi felgyorsult világban úgy gondolom: a fiatal nemzedék tagjai fogékonyabbak az „igazságra”, hál’istennek őket már nehezebb megfélemlíteni. Azok a személyek hajlandók csángó magyarnak
