Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 17 Petőcz Kálmán, a mintegy ötven civil szerveződést tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának egyik vezetője elmondta: a tervezet több félreérthető rendelkezést egyértelművé tett. – Szó sincs már arról, hog y ezentúl csak kétnyelvű sírfeliratokat engedélyeznek vagy a beteg csupán államnyelven beszélhet az orvosával. A nyelvtörvény alapfilozófiáján a pozsonyi kabinet nyilvánvalóan nem hajlandó változtatni. Ezért a várható negatív hatásokat csak úgy lehet kikü szöbölni, ahogy Vollebaek javasolta, aki szerint a szlovák nyelvtörvény nem csorbíthatja az ország kisebbségeinek anyanyelvhasználatának jogát. Vagyis a nemzeti és a kisebbségi érdek között egyensúlyt kell teremteni. Mindezek alapján a csütörtöki konzultác ión – amelyre a szlovák kulturális miniszter hívott meg bennünket - azt is szorgalmazni fogjuk, hogy végre fogadják el a szlovákiai kisebbségi törvényt, amely anyanyelvhasználati jogainkról is rendelkezne – tette hozzá a Fórum Kisebbségtudományi Intézet f őmunkatársa. vissza Gyorstalpaló az EUházirendhez - a lisszaboni szerződés öt percben – Új főnököket és igazságosabb szavazást hoz a ma hatályba lépő lisszaboni szerződés Elérkezett a várvavárt (mások szerint a rettegett) pillanat: ma lép életbe az Európai Unió új "házirendje", a lisszaboni szerződés. Rengeteget marakodtak rajta, de végül mind a huszonhét EUtagállam rábólintott. Mától ötszázmillió uniós polgár sorsát befolyásolhatja - pontosan mi is? Íme a lisszaboni szer ződés, öt percben. Pócs Balázs| Népszabadság| 2009. december 1. | Kettős többség: a méret számít. Megelégelték az "óriások" a "törpék" hatalmát. Merthogy eddig így szavaztak az unió fő döntéshozó szervében, a tanácsban: a 82 millió lakosú Németországnak 29, a 38 milliós Lengyelországnak (vagy a 47 milliós Spanyolországnak) pedig 27 szavazata volt... S nem ártott jó fejszámolónak lenni, mert az összesen 345 voksból legalább 255re volt szükség a minősített többséghez. Átláthatóbb és igazságosabb rendszert vezet be most a lisszaboni szerződés - a kettős többséget. Eszerint egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha azt a tagállamok legalább 55 százaléka és az uniós össznépesség 65 százaléka támogatja. De mivel az új módszer főként a nagyobb országoknak kedve z, a lengyeleknek tett engedményként csak 2014ben léptetik életbe. Sőt 2017ig még bármelyik tagország kérheti, hogy kivételesen a régi rendszer (a nizzai szerződés) alapján számolják a szavazatokat. Állandó EUelnök: a veszélyes vetélytárs. "Arcot" kapo tt végre az Európai Unió, bár a tagállamok a külvilág számára ismeretlen Herman Van Rompuy belga kormányfőt választották EUelnöknek. Ezzel az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét, hétköznapi nevén: az EUcsúcsot) két és fél évre látták el állandó elnökkel, akit egyszer újra lehet választani. Van Rompuy elnököl majd az Európai Tanács ülésein, amelyek előkészítéséért is ő a felelős - ám önállóan nem hozhat döntéseket. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy arról még nem sikerült határozni: az EUcsúcsokon ki lesz az igaz i főnök, az állandó elnök, vagy a soros elnökséget ellátó tagország kormányfője? Külpolitikai főképviselő: a félkarú óriás. Ez az európai alkotmányban eltervezett közös EUkülügyminiszteri poszt, átkeresztelve. Az óvatosabb elnevezést még óvatosabb válasz tás kísérte: a tagországok a nemzetközileg gyakorlatilag ismeretlen, brit Catherine Ashtont nevezték ki először e posztra. Ő elnököl az uniós külügyminiszterek tanácskozásain, és egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz. Ashton a remények szerint előse gíti majd a közös külpolitika kialakítását, persze szigorú korlátok között: a végső szót mindig a tagállamok kormányai mondják ki, a döntésekhez ráadásul egyhangúság szükséges. EUbiztosok: elmarad a leépítés. "Létszámleépítés" várt volna az Európai Bizot tságra, ahol 2014től az EUbiztosok száma a tagállamok számának kétharmadára csökken - legalábbis ezt javasolta a lisszaboni szerződés. Csakhogy az írek tavaly népszavazáson buktatták meg az egyezményt, és ahhoz, hogy az idei (megismételt) referendum sike res legyen, engedményeket kellett tenni. Ezek egyike, hogy a tagországok megígérték: ha Írország ratifikálja az új EUalapszerződést, az állam- és kormányfők (Európai Tanács) lemondanak a bizottsági létszám korlátozásáról.
