Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Re ggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.01 . 18 Többségi szavazás: a vétójog alk onya. Hogy megkönnyítse a döntéshozatalt, a tagállamok vétójogát mintegy ötven területen eltörli a lisszaboni szerződés. A legfontosabb ezek közül a bel- és igazságügyi együttműködés (például: a terrorizmus, az illegális bevándorlás vagy a szervezett bűnöz és elleni küzdelem). Európai Parlament: indul a szkanderezés. Jó néhány területen társjogalkotóvá válik, azaz nagyobb beleszólása lesz az Európai Parlamentnek: közös agrárpolitika, strukturális alapok, bevándorlási ügyek, igazságügyi és rendőri együttműkö dés, személyes adatok védelme, közlekedés. A tagállamok már eddig sem tudták megkerülni az EPt az unió belső piacával vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásánál. Polgári kezdeményezés: egymillióan kérték. Legalább egymillió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság egy bizonyos - a hatáskörébe tartozó - témában terjesszen jogszabályjavaslatot a tagországok elé. Ehhez egymillió aláírást szükséges gyűjteni, de egyelőre tisztázásra vár, hogy legalább hány tagországból ke llene érkezniük az aláírásoknak, és ezeket miként lehetne hitelesíteni. Tűzijátékkal ünnepelnek ma Lisszabonban Egyórás ünnepséggel és tűzijátékkal ünneplik ma este a portugál fővárosban a lisszaboni szerződés hatálybalépését. Rövid beszédet mond a friss en megválasztott EUelnök, Herman Van Rompuy, a soros elnökséget betöltő Svédország kormányfője, Fredrik Reinfeldt, valamint az Európai Bizottság elnöke, a portugál José Manuel Barroso. Az ünnepséget a Jeromosok kolostora mellett tartják, ahol két évvel ez előtt a szerződést aláírták. (Munkatársunktól) vissza A minaret keresztje A svájci szavazók többsége leszavazta a vallásszabadságot. Tehát a szabadságot magát. Egyházaik, parlamentjük és kormányuk óvta őket, hogy ne tegyék, de tették. Révész Sándor| Népszabadság| 2009. december 1. | Szabadon választott intézményeikben tartották a jobbik eszüket, azt a tudást, amit egyénenként elvesztettek, hogy ti. többségi szóval a kisebbség szabadságát megvonni nem lehet. (Mi lenne a ma gyar kisebbségekkel, ha lehetne?!) Miután ez minden demokrácia fundamentuma, népszavazással nem törhető föl. Csak Svájcban. Aki úgy gondolja, hogy a demokrácia annál jobb, minél több dologról lehet benne népszavazni, gondoljon Svájcra és a magyar kisebbség ekre. A svájci szavazók többsége nem azért szavazott a szabadság ellen, mert nem szereti, hanem azért, mert félti. A sajátját félti a másokétól. Félti a jólétet, a nyugalmat, az otthonos egynemű közeget. De hogy ebből mi védhető és mi nem, a legszorosabba n összefügg azzal, hogy másoknak mi jut és mi nem. A mások szabadságát csak a magunkéval együtt rombolhatjuk. A minaret betiltása után a templomtoronynak sincs többé legitimitása. Nem azért létezhet, mert tornyot építeni a szimbolikus tartalmaktól függetl en, a világi szabályzatok betartásával mindenkinek szabad, hanem csak azért, mert mi vagyunk többen. Ha ez így helyes, akkor nincs a világ nagyobbik részére érvényes érv a keresztények szabadsága mellett. Hogy a zsidókról már ne is beszéljünk. És persze ni ncs érv a magyar katolikusok és protestánsok szabadsága mellett sem az ortodox többségű Romániában és Szerbiában. A szabadságot persze van mitől félteni. Mohamedánoktól is, minaretektől is, svájciaktól is. De nem a mohamedánoktól, a minaretektől, a svájci aktól. Vannak és terjednek az iszlám nevében pusztító erők, állnak mögöttük bivalyerős állami és gazdasági hatalmak, ott vannak egyre több toronyban, imateremben, iszlám iskolában, prédikációban és fegyverben. Mindez nem a keresztény világ ellenpólusa, han em a világi világé. Ajánlott cikkek Kispolgári rettegés a minarettől Ellenben rokona az államhatalom képében, fegyverzetében fellépő, a kereszt nevében gyarmatosító, pusztító, erőszakkal térítő, a meghódított területeket templomtornyaival szimbolikusan megj elölő, iskoláiban a "pogányok" elleni engesztelhetetlen harcra nevelő, premodern, történelmi kereszténységnek. És ellensége a világi hatalomra
