Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 38 Az energetikai együttműködéssel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a két ország közötti, 400 kilovoltos villamos távvezeték összekötése mihamarabb valósuljon meg, továbbá, hogy kapcsolódjanak össze a gázvezetékek is. Szlovénia a határ mentén, Lovászi és a szlovén Völgyifalu térségében egy gáztározó építését is tervezi. A tájékoztatón szót ejtettek a TriGránit hamarosan induló, 300 millió eurós ljubljanai beruházásáról, amely a második legnagyobb külföldi tőkebefektetés az országban. vissza Vállaljuk a me gtett utat, annak értékeivel és hiányosságaival együtt Népújság (Lendva) 2. december 2009, 53. évf. 48. sz. - Király M. Jutka A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének 50. évfordulója jelentős esemény: mind a szakma, mind a közvélemény szinte egysé gesen kifejti, hogy alkalom a megtett út őszinte értékelésére és egyben az oktatási modell továbbfejlesztésére. A központi jubileumi ünnepségen – melyet a kétnyelvű tanintézmények Lendván szerveztek meg a múlt hétvégén – többször elhangzott, hogy a kétnyel vű oktatás a többnemzetiségű közösség egyik alappillére, különös tekintettel a sebezhetőbb kisebbségre. A tervezett vagy inkább kívánt tartalmi fejlesztésért viszont – melynek nyomán a magyar nyelv presztízse megszilárdulna – az egész közösség, a kisebbség i és a többségi nemzet összefogására van szükség. Nem csak elvileg és ünnepkor. Mert – Göncz László parlamenti képviselő mély tartalmi beszédéből idézve – a magyar kultúra és nyelv társadalmi jelentősége, presztízse nem csak az óvodákban és az iskolákban a lakul. A kétnyelvű oktatás bevezetésének 50. évfordulója tiszteletére a muravidéki kétnyelvű tanintézmények szervezésében november 27én a lendvai Színház- és Hangversenyteremben került sor a jubileumi rendezvényre. Az ünnepi műsor szónoka a Szlovén Köztársaság elnöke, dr. Danilo Türk volt, Sólyom László magyar köztársasági elnök levélben üzent a Muravidékre. A kultúrműsorban az óvodások, a tanulók és diákok színvonalas produkcióit láthattuk. „A kétnyelvű oktatás célja, hogy minden gyerek jól elsaj átítsa saját anyanyelvét és a szomszédos nemzet nyelvét. Ezáltal lehet a nyelvi kommunikáció valóban teljes és kötetlen. A nyelvi készségek és képességek fejlesztése két nyelven, anyanyelven és a második nyelven, valamint a saját és a szomszédos nemzet kul turális örökségének megismerése hatalmas eszmei és gyakorlati érték” – hangsúlyozta Danilo Türk államelnök. Köszöntő beszédében röviden visszatekintett a kétnyelvű oktatás bevezetésének történetére, majd rávilágított mai lehetőségeire is: „Ma a Muravidék a kelet és a nyugat, az észak és a dél közötti nyílt utak középpontjában áll. Ez új fejlesztési megoldásoknak, a jólét és a kulturális együttélés új szintjeinek ad lehetőséget. Itt, Lendván már számos ilyen lehetőséget kihasználtak, sok lehetőség pedig még lelkes és vállalkozó szellemű személyek kezdeményezésére vár. Ezeknek az embereknek nagy segítségül szolgál a funkcionális kétnyelvűség. Az eddig megtett 50 év sikeres volt, a kétnyelvű oktatás előtt pedig új és fontos kihívások állnak” – mondta Türk állam elnök. Sólyom László, magyar köztársasági elnök diplomáciai kötelezettségei miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, köszöntő levelét Barkaszi Zsófia, a ljubljanai magyar nagykövetség konzulja olvasta fel. Sólyom László szerint a jubileumi ünnepség jó alkalom a számvetésre, s üzenetében kritikát fogalmazott meg a kétnyelvű oktatás gyakorlati kivitelezése kapcsán. „A kétnyelvűségnek számos fajtája létezik, ezért a közösségnek kell eldöntenie, hogy számára milyen típusú kétnyelvűség elérése a cél. Ezen az évfordulós ünnepen tehát mérleget kell készíteni arról, mennyire eredményesek a kétnyelvű oktatás módszerei. S tisztázandó, hogy az esetleg csekély eredményben, vagy éppen a magyar nyelv visszaszorulásában mekkora rész írható a tanítási módszer terhére, s mennyiben felelős ezért, ha a tanárok alkalmazásában azt az alapvető követelményt nem tartják be, hogy a kétnyelvű iskolában tanító pedagógus és az igazgató mindkét nyelvet ismerje. Másrészt, ha nincs magyarul beszélő szaktanár egyes szakokon, vagy a mesterséget magyarul tanító szakoktató, Magyarországról meghívott pedagógusok itteni alkalmazása lehetne a segítség” – írta a magyar államelnök. Sólyom László véleménye szerint a kétnyelvű oktatás elvileg mind a többségi nemzet, mind a kisebbség érdekét sz olgálja, s ha jól működik, mindenek előtt a magyar anyanyelv fennmaradását kell segítenie. A muravidéki magyarság nevében Göncz László, nemzetiségi parlamenti képviselő szólt az ünneplő közönséghez. Fontosnak tekintette, hogy köszönetet mondjon elsősorban azoknak a lelkes szakembereknek – óvónőknek, tanítóknak és tanároknak – , akik a tudományok alapjaira, becsületre, szeretetre, a másság elfogadására és – nem
