Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 39 utolsósorban – magyarságszeretetre tanítottak és tanítanak, valamint azoknak a nem magyar származás ú pedagógusoknak is, akik a kétnyelvű oktatási modell szellemében teljes bevetéssel, becsülettel tették és teszik a dolgukat. „A kétnyelvű oktatási modell az együttélés feltételeinek kedvező alakulása vonatkozásában és az általános tudásszínvonal biztosí tása tekintetében az elmúlt évtizedekben eredményes utat tett meg, amit aligha lehet megkérdőjelezni. Az említett eredmények mellett fontos azonban egy gondolat erejéig a mai napon is kitérni a kétnyelvű oktatásnak arra a célkitűzésére, amely a magyar nemz eti közösség nyelvi fejlődésére és megmaradása vonatkozik. Fél évszázad után őszintén be kell látni, hogy e szempontból – valószínűleg a módszer hiányos előkészítése, főleg a kezdeti fázisban vele szemben támasztott bizonyos fokú ellenszenv és számos szakm aimódszertani következetlenség miatt – vannak, lehetnek hiányérzeteink. Ennek a megítélése elsősorban a magyar közösség tényleges megélésétől függ, semmiképpen sem állapítható meg bárki más által vélt szempontok alapján. Vállaljuk mindnyájan a megtett uta t, annak értékeivel és hiányaival együtt. Az előbbiekre legyünk büszkék, az utóbbiakat összefogással próbáljuk kiküszöbölni. A szlovén nyelv mellett a magyar nyelv tisztasága és megmaradása fontos közös célkitűzésünk legyen. Nekünk, magyaroknak pedig iskol áink és anyanyelvünk felett folyamatosan kell őrködni” – zárta gondolatait Göncz László. Irena Kumer, a Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete muraszombati egységének igazgatója a kétnyelvű oktatásinevelési intézetek igazgatói, a gyermekek, a tanulók és diákok nevében köszöntötte az ünneplőket. „Mindennek, amit az ember alkot, fejleszt, vannak erős oldalai, előnyei, és vannak hiányosságai, hátrányai, ez vonatkozik a kétnyelvű oktatásra is” – hangsúlyozta, majd meggyőződését fejezte ki, hogy az oktatási sz féra ezen ötven év során fontos lépéseket tett a koncepció javítása érdekében, nagymértékben épp a szakemberek készsége, munkája és tapasztalata segítségével, annak ellenére is, hogy a felsőoktatásban hiányzott a kétnyelvű oktatás didaktikájának szisztemat ikus fejlesztése. „Talán éppen az évforduló az ideális alkalom és egyúttal ösztönzés is, hogy kezdjük el a hiányosságok kiküszöbölését. Meggyőződésem és kívánságom, hogy a kétnyelvű iskola továbbra is a jövő iskolája legyen. Olyan iskola, amely a nemzedéke k, a nemzetek közötti együttélésre nevel, olyan iskola, amely a tanulók életstílusát fejleszti, és amelyben megfelelő helyet kap az alkotóképesség, az egész életen át tartó tanulás” – mondta Irena Kumer. Az ünnepség folytatásában – Feher Tjaša és Magyar De nis gimnazisták műsorvezetése mellett – a gyerekek kapták meg szót: az óvodások kis zenéstáncos műsorukkal, a kétnyelvű általános iskolák tanulói szavalásokkal, énekekkel, magyar és szlovén néptánccal, citerajátékkal, a középiskolások zenei együttesük zen eszámával mutatkoztak be. vissza Ezeréves kötelék – együttműködés a régiók között Népújság (Lendva) 2. december 2009, 53. évf. 48. sz. - Abraham Klaudia Az „Ezeréves kötelék” című uniós projektben pályázatot nyert Hodos község a hétvégén háromnapos, úgynevezett belső projekttalálkozót szervezett, s vendégül látta az „ötösfogat” többi résztvevőjét. A kétéves uniós pályázati programban Hodos mellett a magyarországi Hejce, Romániából Tordaszentlászló, Horvátországból Dályh egy és Szlovákiából Debrőd vesz részt. A pénteki belső projekttalálkozót, melynek helyszíne a hodosi kultúrház volt, a község polgármestere, Orbán Lajos nyitotta meg, majd Szabóné Kémeri Klára, a VITEA alapítvány elnöke bemutatta a tavaly decemberben útjár a indult programot, melynek 15 rendezvényéből a hodosival együtt 8 valósult meg. A kétéves program ideje alatt minden országban megtartanak egy belső projekttalálkozót, egy konferenciát, melynek célja a kötelékek kutatása és az együttműködés segítése a rég iók között, majd a legnagyobb rendezvénnyel, a polgárok találkozójával a turisták és a környező települések lakosságának megmozgatása valósulna meg. Orbán Lajos bemutatta Hodos községet és szólt az önnállósulás óta elért eredményekről. Kepe Lili, az MNMI i gazgatója pedig a művelődési intézmény tevékenységéről, az egyetemes muravidéki magyar kultúráról beszélt. A következő napirendi pont alatt a vendégek részéről hangzottak el kérdések: a lakosság foglalkoztatásáról, a roma kisebbség helyzetéről, az oktatásr ól és az önkormányzat alapfeledatairól faggatták Hodos polgármesterét. A következő két nap programjában a helyi nevezetességek és a Muravidék megismerése szerepelt. vissza
