Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 25 Különben pedig a választói névjegyzékkel kapcsolatban annyi visszaélés tapasztalható, hogy az megér egy bűnvádi eljárást. Mire gondol konkrétan? – Például arra, hogy adatokat gyűjtenek, van egy plusz kérdőív, és nem az önkormányzatokb a viszik az aláírásokat, telefonszámokat kérnek a polgároktól stb. Persze azért, mert a VMSZ készíti saját adatbázisát, ami nem legális. Ezt az adatgyűjtést az államnak kellene lebonyolítania. Pontosabban, ezt a folyamatot az önkormányzatokkal kellett voln a elvégeztetni – nyilatkozta Páll Sándor lapunknak. vissza Be akarnak jutni az MNTbe – A nem magyar előjelű pártok képviselői is jelöltetni fogják magukat a nemzeti tanácsi választásokon Magyar Szó DIÓSI Árpád 2009. dec ember 3., csütörtök A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint választási listákat csak nemzeti kisebbségi érdekeltségű szervezetek, pártok állíthatnak. Azonban nemzeti kisebbségi képviselők jelen vannak más pártokban is, többek között például a Demokrat a Pártban, a G17 Pluszban, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligában és a Liberális Demokrata Pártban, amelyek vélhetően érdekeltek lennének a választásokban. Cikkünkben annak igyekeztünk utánajárni, hogy az említett pártok miként viszonyulnak a választói névje gyzék összeállításához és a választásokhoz. A VMSZ aktivistái már harmadik hete dolgoznak a névjegyzék összeállításán, és igyekeznek rábírni a polgárokat a feliratkozásra. A magyar választói névjegyzéken a www.nevjegyzek.org weboldal adatai szerint a tegn api nappal bezárólag 75 221 személy neve szerepel. Emellett különböző rendezvényeken és a médián keresztül is ösztönzik a polgárokat a feliratkozásra. A választási listát a meghatározott nemzeti kisebbség választói külön névjegyzékébe felvett szavazópolgá rok legalább 1 százalékának, de minimum 50 főnek saját aláírásával támogatnia kell. Nemzeti kisebbségi csoportosulásnak, egyesületnek vagy politikai szervezetnek a polgárok olyan csoportja vagy pártja tekintendő, amely elnevezésében tartalmazza a kisebbség i megjelölést, illetve alapszabálya értelmében nemzeti kisebbséghez tartozókat tömörít, vagy érdekükben cselekszik – áll a törvényben. Azonban magyar nemzetiségű képviselők más szerbiai pártokban is jelen vannak, és ők egyaránt fontosnak tartják a névjegyz ékre való feliratkozást és érdekeltek lennének a választások során is. Hogy mi a véleményük a kisebbségi névjegyzékről, illetve pártjuk valamiképp részt vesze annak összeállításában és ezt követően a tavasszal esedékes választásokon, arról dr. Lódi Gábor, a DP, Sándor József, a G17 Plusz, Vass Tibor, a VSZL és Popović Judit, az LDP képviselője nyilatkozott a Magyar Szónak. Elsőként a Demokrata Párt képviselőjét, dr. Lódi Gábort kerestük fel kérdéseinkkel, aki válaszában kiemelte, hogy a nemzeti tanácsokró l szóló törvény meghozatala hatalmas előrelépés és a nemzeti kisebbségek egyik kulcstörvényeként lehet kezelni, a nyelvhasználatra, az oktatásra, a kultúrára és a tájékoztatásra vonatkozóan. Szavai szerint a DP kötelességének tartja, hogy a külön választói névjegyzéket „fenntartsa”, és minden olyan szerbiai polgár, aki úgy érzi, hogy tagja valamelyik nemzeti kisebbségi közösségnek – Szerbiában megközelítőleg 870 ezer nemzeti kisebbségi polgár él, amelyből csak Vajdaságban 530 ezer – feliratkozzon a neki meg felelő külön névjegyzékbe. – A Demokrata Párt is részese azoknak a folyamatoknak, a kampánynak és a napi teendőknek, amelyeket a Vajdasági Magyar Szövetség elindított, de nem fogunk házrólházra járni, mert minden embernek tudatában kell lennie azzal, hog y ez a törvény mennyire fontos közössége számára. Az, hogy a Demokrata Párt házalva kampányoljon és így különböző adatokat szedjen össze, amely természetesen törvényes, nem fog megtörténni, hanem az elkövetkező hónapokban aktivistáinkkal és más civil szerv ezetekkel karöltve kiállunk a nyilvánosság elé, akár tereken vagy más helyszíneken is, és megkérjük azokat a valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozó embereket, akik nem iratkoztak fel a külön választói névjegyzékre, hogy tegyék meg azt – nyilatkozta lapunk nak dr. Lódi Gábor. Annak ellenére, hogy pártjuk nevében nem szerepel a „magyar” jelző és az nem számít magyar pártnak sem, civil szervezeteken keresztül össze fognak állítani egy listát, amelyen olyan vajdasági magyar személyek fognak
