Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.24 . 46 esetben történhet meg, ha a jelenlegi ellenzéki koalíció továbbra is megmarad. – Az a koalíció, amelyben az RMDSZ és a PNL részt vesz, eleve jobboldali, a Traian Băsescu pártját magába foglaló koalíció pedig jobboldalibb, mint a Szociáldemokrata Pártot tartalmazó. vissza Kelemen Hunor Hargita és Kovászna megyében nyert Szabadsá g 2009. november 24. Olvasta 89 felhasználó. ÖSSZEFOGLALÓ Hargita és Kovászna megyében végzett az első helyen Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje a vasárnapi elnökválasztáson. Az egyedüli magyar jelölt választási szereplését alaposan befoly ásolta, hogy 2004 óta először tartanak elnökválasztást parlamenti választás nélkül, miután a két megméretést eltolták egymástól. Emiatt a magyarok számára nem volt már akkora tétje a mostani elnökválasztásnak, mint például a legutóbbinak, a 2004esnek, ami kor a parlamenti választással egyszerre rendezték meg. A magyar jelölt szereplését az is jelentős mértékben befolyásolta, hogy az elmúlt két évben rendezett öt választás – két EPválasztás, helyhatósági, parlamenti és a mostani elnökválasztás – közül a mo stani megméretésen volt a legmagasabb (53,52 százalék) az országos részvételi arány, ami azt jelzi, hogy a románok számára nagy jelentőséggel bír az elnökválasztás. Kelemen Hunor a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után 371 451 voksot kapott. Ez m integy 162 ezerrel kevesebb, mint amennyit Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje 2004ben szerzett. Kelemennek így csak Hargita és Kovászna megyében sikerült győznie. Hargita megyében a szavazatok 71,23 százalékát szerezte meg, a körülbelül 75 százalékos ma gyar lakosságú Kovászna megyében viszont csak 52,7 százalékot kapott, viszont ennyi is elég volt az első hely megszerzéséhez. Ebben a megyében Traian Băsescut a szavazóknak csaknem a 20 százaléka támogatta. Az RMDSZ jelöltje a magyarok által jelentős mért ékben lakott többi megyében a következőképpen szerepelt: Szatmár megyében a második (24,21 százalék), Szilágy megyében a harmadik lett (9 871 szavazat – 18,01 százalék), Kolozs megyében pedig a negyedik helyen végzett. A magyarok által csaknem 40 százalékb an lakott Maros megyében egy szavazókörzet kivételével összesített szavazatok szerint Kelemen 27 százalékával majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint Traian Băsescu, aki 0,47 százalékkal előzte meg a magyar jelöltet. vissza Két harcos versus egy diplomata Szabadság 2009. november 24. Olvasta 231 felhasználó. HERÉDI ZSOLT Sokat elmondott az államfőjelöltek stratégiájáról a péntek esti vita. Traian Băsescu a jól ismert formáját hozta, ami viszont a másik két jelöltet i lleti, a tévénézők előtt némiképp „új” Geoană és „új” Antonescu jelent meg. Ezeknek a vitáknak a célpontjai elsősorban nem a stabil pártszimpatizánsok, őket kevésbé befolyásolhatta ez a közvetítés, hanem inkább azok, akik a közvéleménykutatásokban a határ ozatlanok, szavazni nem szándékozók népes táborát gyarapítotják. Nagy részük kevésbé követi a politikai eseményeket, ezért ilyenkor a konkrét érveken túl sokat számít a testbeszéd, a jelöltek gesztusai, a vitastílus, a mögöttes üzenetek. A kampányszakértők ennek tudatában készítik fel a jelölteket a szereplésre. Az alábbiakban nem az elhangzott érvek tartalmi, szakpolitikai elemzésére, hanem ezekre a formai jegyekre vonatkozóan fogalmaznék meg néhány észrevételt. [Kommentálható] Hogy tudatosan vagy sem, de mindegyik jelölt bizonyos vonatkozásban agresszív volt: mindhárman egymás szavába vágtak, próbálták túllicitálni egymást, a moderátornak nem kis erőfeszítésébe került őket leállítani, fegyelmezni, a vitát kulturált keretek között tartani. A jelöltek kísér ete is eléggé vásárias hangulatot teremtett. Igazi balkáni show volt ebből a szempontból. Vagy természetüktől fogva ilyen gátlástalan, önmagát fegyelmezni és a kulturált vita szabályait betartani képtelen mindhárom vezető, vagy igaz az a vélemény, miszerin t Romániában ezt értékelik a választók, ezt kell tehát nyújtani nekik. A jelek szerint a szabályok tiszteletben tartásával senki nem nyerhet plusz pontot, maximum baleknek számít, aki nem való vezetőnek. Nálunk az számít alkalmas vezetőnek a tömegek szeméb en, aki nem tartja be az időkereteket, állandóan vitapartnere szavába vág, sértegeti, a másik ledorongolásában nem ismer etikai határt. Ez utóbbi kettő főleg Antonescut és Băsescu jellemezte. Ami Antonescunál új elem volt.
