Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.21 . 14 – Románia gazdasága nagyon nehezen indult be a rendszerváltás után, csupán a 2000es évek közepén kezdett nagy lépésekben fejlődni az ország, szemben a régió több államával. Nem kötném feltétlenül össze az aktuális kormánnyal vagy az EUhoz való csatlakozással, hogy a gazdaság a korábbi évektől eltérően pozitív irányba fordult. Románia 2007 után az eg yik legnagyobb fellendülést produkálta, a külföldi tőke is felfedezte keleti szomszédunkat. Az országot talán a vártnál is jobban érintette a tavaly kezdődő gazdasági világválság, aminek oka, hogy nagyon megnőtt a hitelezés, és a korábbi prosperitás mögöt t nem egy szerves fejlődés állt. Romániát telibe találta a krízis, még most is komoly gondokkal küszködik, elég csak az IMFhitel kapcsán fellépett anomáliákra gondolni. A kialakult kormányválság és az elnökválasztási kampány is jelentősen hátráltatja a pé nzek lehívását. Politikailag az eddigi legintenzívebb öt éven vagyunk túl, ami kezdődött Basescu 2004es megválasztásával. A 2004es koalícióból kilépett először a Konzervatív Párt, majd a Demokrata Párt is. 2007től 23 százalékos parlamenti mandátumaránn yal kormányzott a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ, amelyet többször is megpróbáltak megbuktatni. Az elnököt is népszavazással próbálták eltávolítani, módosították a választási rendszert. – Basescu esetében az ellenzék napjainkban is arról beszél, hogy túllépet a jogkörén a népszavazás kiírásával. – Egyértelműen egy aktív elnökről van szó és úgy néz ki, hogy a DemokrataLiberális Párt érdekeit alárendelte saját érdekeinek. Basescu nem lépett ki az alkotmány keretei közül még akkor sem, ha egyegy javaslata feszegette vagy akár túl is lépte a keretek et. Az elnök kiírhatja a népszavazást, mivel valamilyen szinten konzultált a kormánypártokkal, ugyanakkor a javaslat olyan dolgokat tartalmaz, amelyhez alkotmánymódosítás szükséges, amelyet jogilag csak a parlament tehet meg. A népszavazás azonban Romániáb an nem kötelező érvényű, csupán egy jelzés. Ez a mostani akció egyértelműen kampánycélokat szolgált, az alkotmány betűjének megfelelt, míg szellemének nem. – Kik a jelenlegi elnök kihívói és milyen esélyekkel indulnak? – Traian Basescu legnagyobb kihívója Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt jelöltje. Romániában a Szociáldemokrata Párt az egyik legbonyolultabb alakulat, mivel nagyon nehéz megállapítani, hogy épp kinek a kezében van a tényleges hatalom. A kampányban kiálltak Geoana mellett, de korábban az ért nem tudta megbuktatni a kisebbségi kormányt, mivel nem volt egységes az alakulat. Tapasztalt politikusról van szó, korábbi külügyminiszter, de nem élvezi a párt teljes támogatását. Minden felmérés szerint – habár nem bízhatunk meg a mostani közvéleménykutatásokban, mivel az intézetekről feltételezik, hogy politikai befolyás következtében hozzák nyilvánosságra eredményeiket – Geoana és Basescu kerül a második fordulóba. Crin Antonescu, a liberális párt újdonsült elnöke kevésbé tűnik karizmatikus figurá nak, de ugyanakkor européer benyomását kelti. Fontos megemlíteni még Sorin Oprescut, Bukarest főpolgármesterét, aki tisztségét úgy nyerte meg, hogy kilépett a szocdemek közül és szociáldemokrata riválissal szemben nyert. Ne felejtsük el, hogy Basescu is fő polgármesterként szerzett nagy népszerűséget, de Oprescu nem rendelkezik hozzá hasonló elismertséggel. Természetesen meg kell említeni Gigi Becalit és Vadim Tudort is, akik mindig jelöltetik magukat, de komoly eséllyel nem rendelkeznek, már nem fajsúlyos s zereplők. Kelemen Hunor az RMDSZ jelöltje, akiről a romániai magyarság tudja, hogy esélytelen arra, hogy bejusson a második fordulóba, de ennek ellenére nagyon fontosnak tartom, hogy magyar jelölt is induljon az elnökválasztáson. Jó alkalom arra, hogy mob ilizálja a magyar szavazókat és a román közvélemény előtt is megjelenjen. Szocializálja a többségi nemzetet, hogy igenis indulhat magyar elnökjelölt. Az RMDSZ a második forduló előtt biztosan alkuba szeretné bocsátani a jelölt támogatottságát. Már korábban megállapodás született Antonescu és Kelemen között, hogy amennyiben egyikük bejut a második fordulóba, akkor a következő körben a rosszabbul szereplő támogatja a másikat, de ennek megvalósulására csekély esélyt látok. – Az utóbbi időben úgy tűnik, vissza esett a toronymagasan vezető Basescu támogatottsága. Vajon elveszítheti a voksolást? – Basescu népszerűsége töretlen volt az utóbbi időszakig, mindenki biztosra vette az újraválasztását. Valószínűleg az utóbbi két hónap stratégiája nem jött be. Azzal, hogy az elnök népszavazást is kiírt, újabb szavazatokat próbált szerezni, de úgy tűnik, a koalíció szétesése rontotta megítélését, és a választók számára ez fontosabb kérdés, mint a népszavazás. Őt tartják a kialakult helyzet egyik fő okozójának, amelyet az el lenzéki pártok tovább erősítenek. Ráadásul az ellenzék részéről szenzációs húzás volt Klaus Johannis jelölése, mivel a németeknek még mindig nagy
