Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.16 . 30 – Nem, nem került szóba, ugyanis egyrészt ez nem ide tartozik, másrészt pedig már a megfelelő mederben kezelés alatt van. Két konfliktusos terület volt a nyáron a magyar és a szlovák fél között: az egyik a magy ar köztársasági elnököt érintő, augusztus 4én, Révkomáromban történt incidens. Az egy egyszeri dolog volt, és a két állam között okozott súlyos feszültséget. Emiatt az EUnál panaszt tettünk, aminek révén jogi és erkölcsi elégtételt nyerhetünk, illetve a kérdés protokolláris oldalát is tisztáztuk a szlovák féllel. Mármint azt, hogy magánlátogatás, hivatalos látogatás kérdésében mit hogyan kezelünk, úgyhogy ez még egyszer nem fog előfordulni. A másik kérdés a nyelvtörvényé – ez egy hosszabb folyamat, hisze n törvény van, de végrehajtási utasítás nincs. Meglátjuk, hogyan alkalmazzák az írott törvényszöveget a valóságban. A történet ugyanakkor többszereplős: a konfliktus valójában a szlovák állam és a magyar nemzetiségű, Szlovákiában élő szlovák állampolgárok között húzódik. Magyarország harmadikként lép be ebbe a történetbe, mint a szlovákiai magyar közösség támogatója. S hozzá kell tenni, hogy van még egy negyedik fél is: a nemzetközi szervezetek, amelyek normáihoz mérjük a követelményeket a kétoldalú kapcso latokban. A révkomáromihoz hasonló incidens történt Sólyom Lászlóval Romániában, néhány hónappal korábban, amikor a magyar köztársasági elnök nem szállhatott le a marosvásárhelyi reptéren. A két esemény között ön szerint mi a leglényegesebb eltérés? – Sz ámomra a nagyon jelentős eltétérés az, hogy akkor még nem én voltam a külügyminiszter. A komáromrévkomáromi hídon történtekért felelősséggel tartozom, a másik eset számomra történelem. Az általában elmondható: az Európai Unióban nem fordulhat elő, hogy bá rmely állampolgárnak, komoly indok nélkül, megtagadják a határátlépést. Uniós irányelv rendelkezik arról, hogy csakis a közegészséget veszélyeztető esetekben lehet ilyet tenni, és ez semmiképpen nem vonatkoztatható magas közjogi méltóságokra, hiszen ők má s kategóriát képzenek. Tudnunk kell, hogy egy közjogi méltóság minden minőségében viseli a hivatalt. Ennek megfelelően védelem illeti meg akkor is, ha magánúton van. Ha már hasonlóságoknál és eltéréseknél tartunk: a szlovák – magyar és a román – magyar kapcs olatok között milyen hasonlóságokat és különbségeket lát? – Nézze, Magyarországnak ugyebár ma van hét szomszédja, hét országra tagolódik az a környezet, amelyet a velünk együtt élő nemzetek alkotnak. Lényegében minden szomszéd nemzet kapott egy állami fog lalatot. Ez a helyzet – hogy nem Jugoszláviával, hanem Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával tárgyalunk, illetve nem Csehszlovákia, hanem Szlovákia van a térképen, és nem Szovjetunió, hanem Ukrajna – teljesen új számunkra. A magyar külpolitika sokkal mélyebb, sokkal tagoltabb, sokkal több munkát igényel. A külügyminisztériumban is próbálom ehhez a helyzethez igazítani a körülményeket: minden országhoz kellenek emberek, kellenek szakértők. Képletesen azt szoktam mondani, hogy az asztalomon ott van hét k ülönböző színű dosszié, a hét szomszédé, és
