Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.16 . 15 nem a XXI. századi európai értékekről szól még mindig, tehát ehhez is hozzá kell matatni. És hozzá kell matatni ahhoz például, hogy mit kezdjünk a törvényhozással, és én ott azt mondom a román társadalomnak, hogy Romániában kétházas parlamentre van szükség, a szenátust át kell alakítani a régiók házává, a régiók tanácsává, abban a történelmi régiók képviselete kap helyet, elkülönített hatáskörökkel. Nem az a megoldás, hogy egy háza legyen a parl amentnek. Én úgy látom, hogy ezeket a kérdéseket ők értik, és ha nem is mindegyik kérdésre fogadják el a választ, de elgondolkodnak. Elgondolkodnak, és ha a bogár jár a fejben, az már jó. vissza Svájc kizárja magát Európából ? Ha a november 29i népszavazáson Svájc népe megtiltja új minaretek építését, az országnak ki kell lépnie az Európa Tanácsból, mert a döntés összeegyeztethetetlen lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével. NOL| 2009. november 16. | „Ki tudna elképzel ni olyan népszavazást, amelynek kezd eményezői be akarják tiltani a japán nyelvű újságokat vagy a bélyeggyűjtők egyleteit? Márpedig a minaretek betiltását célzó népszavazás semmivel sem kevésbé abszurd ” – írja a Le Tempsban Alex Dépraz jogász és internetes lapszerkesztő. Mint a Metazinban is olvasható volt, a svájci törvényhozás legnagyobb pártja, a radikális jobboldali Svájci Nép párt 2007ben népszavazást kezdeményezett a minaretek építésének tilalma érdekében . A mecseteket nem tiltaná be, sőt, a már álló minareteket sem, de újak építését törvényben zárná ki, mondván, hog y a minaret nem vallási tér, hanem, a saría , az iszlám törvénykezés jelképe. Összegyűlt a százezernél több aláírás, a parlamenten is átment a népszavazási kezdeményezés. A kampányban a Néppárt olyan plakátot terjeszt, amelyen fekete burkába öltözött sötét női alak látható, s mögötte a svájci földből rakéta módjára kinövő minaretek fekete erdeje. A kormány rasszizmus elleni hivatala betiltotta a plakát terjesztését, mondván, hogy veszélyezteti a társadalom békéjét . A nagyvárosok többsége szintén kitiltotta a képet a közterekről, például Basel városa is . Zürich azonban engedélyezte. Svájcban kö rülbelül négyszázezernyi muzulmán él , többségük svájci állampolgár, s képviselőik attól tartanak, hogy a vehemens kampány nyomán helyzetük mindenképp romlani fog. Kapcsolódó cikkek Ha nem antiszemita, nem is érdekes? . Idegenkedés az idegentől . Kifi zetődő rasszizmus . Médiakancel lárból médiatanácsadó . Muszlim polgármester Rotterdamban A svájci jogász szerint nem lett volna szabad a kérdést népszavazásra bocsájtani, mert ha az igenek győznek, vallási diszkrimináció lesz az eredmény. Ezen kívül a minaretek betiltása egyáltalában nem mozdítja elő az állítólagos célt, az iszlám terrorizmus elleni védekezést. A svájci alkotmány szerint csak akkor szabad megtagadni egy népszavazás kitűzését, ha a feltett kérdés kifejezetten a nemzetközi jog tételes szabályaiba ütközik. A döntésre hivatott parlament pedig úgy találta, hogy ilyen konkrét nemzet közi jogi akadály nem áll fenn. A jogásztársadalom viszont nagyjából egyöntetűen úgy véli, hogy a minaretek építésének tilalma az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyébe ütközne, amely szavatolja a vallásgyakorlás szabadságát. Dépraz szerint a le gelső építtető, akitől a népszavazáson esetleg elfogadandó szabályra hivatkozva tagadják meg az engedélyt egy minaret építésére, bírósághoz fordulhat, és a bíróság az alkotmány értelmében még a svájci alkotmányos jogszabályoknál is előbbre valónak köteles tekinteni a nemzetközi jogot. Vagyis az emberjogi charta alapján igazat kell adnia az építtetőnek. Ha mégsem így történik, a felperes végső soron az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat, és ott nyerni fog.
