Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek F őosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.16 . 14 Dobrudzsának, mert nekik sem érdekük, hogy Bukarestbe jár janak a minisztériumokba kinyújtott kézzel koldulni. Az értékteremtő, az adót befizető polgárközösség nem kell minden egyes fejlesztésért, minden egyes beruházásért Bukarestbe menjen. Ott kell hagyni a pénzt, ott kell hagyni a döntést, és akkor a dolgok so kkal jobban mennek, sokkal jobban lehet a változást is és a fejlődést is látni, biztosítani. Így próbáljuk őket is meggyőzni arról, hogy nekik is érdekük lenne kérni ezt a fajta régiók autonómiáját, ezt a fajta önrendelkezést, és ez nem az állammal ellenté tes törekvés. A régiók kialakításának ötlete még csak az RMDSZ köreiben vetődött fel, vagy más politikai oldal is kapható lenne erre? Érződik egyes régiókban a román értelmiségnek, a gazdasági szférának, bizonyos helyeken a műszaki értelmiségnek is a nyi tottsága, hiszen ők is érzik, ők is tapasztalják azt, hogy nem jó, hogyha mindenben Bukarest diktál, mert lehet, hogy a minisztériumban azt sem tudja a miniszter, hogy hol van az a bizonyos közösség, település, de azért meg akarja mondani, hogy annak mire van szüksége. Én ezt leginkább ma már Temesvár környékén érzem, a Bánságban, leginkább abban a régióban érezhető, ahol mondjuk erősebb is a gazdasági potenciáljuk, de érezni lehet már Konstancában egészen délen, a tengerparton, és az északi, északkeleti ré szen is. Azt hiszem, hogy előbbutóbb az önkormányzati képviseleteiken keresztül, a megyei önkormányzatok vezetőin keresztül, a polgármestereken keresztül fogják megérteni azt, hogy nem jó, hogyha Bukarestnek a kiszolgáltatottjai, koldusai ezek a megyék, e zek a régiók. A fejlesztési régióknak az átalakítását is ebből a perspektívából indítottuk el, úgy próbáltuk ezt is megrajzolni, hogy senkit ne sértsen, és hogy mindenki azt érezze, hogy a hagyományos régióknak a kohézióját erősíteni akarjuk, hiszen ezek k özött mindig erős gazdasági kapcsolatok voltak azon kívül, hogy volt egy bizonyos kulturális vagy akár nyelvi, vallási identitás is, de ezek között erős gazdasági kötődések voltak, és ezeket próbáljuk erősíteni. Milyennek tartja az esélyeit az elnökválasz táson, mint egy kisebbségnek a jelöltje? Úgy kell indulni egy választási harcban, hogy az ember ugyanolyan esélyekkel vesz részt a küzdelemben, mint a többiek. Nyilván én is a földön járok. Azt próbálom ezzel a választási kampánnyal is bebizonyítani többe k között, hogy a teljesítményünk, a programunk, a hitelességünk, a komolyságunk, az talán sokkal erősebb, sokkal több, mint amit a román jelöltek nyújtanak. De nem ezen múlik, hogy valakiből lesz vagy nem lesz államelnök, sajnos. Azt akarom bebizonyítani , hogy magyar embernek, magyar politikusnak van az országról olyan elképzelése, olyan működőképes programja közép- és hosszútávon, ami minden egyes polgárnak, minden egyes közösségnek az érdekeit szolgálná, és előbbutóbb a román társadalomnak is megváltoz ik a mentalitása, a szemlélete, és nem fog számítani az, hogy milyen a nyelve, etnikuma, vallása egy politikusnak, hanem egészen más dolgokat, a hitelességet, a víziót, a komolyságot fogják nézni. Legyünk őszinték, 2009ben az áttörés még nem fog megtörtén ni, de hogyha nem végezzük el a munkát minden egyes alkalommal, hogyha nem ütjük azonnal a pszichológiai berlini falon a réseket, akkor soha nem fog megtörténni. Ez egy úttörő munka. A különböző autonómiák kialakításán kívül általánosabb érvényű, mondjuk úgy, hogy nemcsak a magyarságnak szóló elemek is vannak a programjukban. Mennyire érzik úgy, hogy a magyar kisebbségen túl mondjuk románokat is meg tudnak ezzel szólítani és számítanake román szavazókra? Természetesen számítunk román szavazókra és leszne k is román szavazatok. Akkor, amikor a társadalomreformról, az államreformról beszélünk, főleg akkor, amikor a nagy elosztórendszereknek a szerkezeti reformjáról beszélünk, én azt látom, hogy a nyitottság óriási. Amikor a gazdasági válság hatásait próbálju k a mi intézkedéseinkkel enyhíteni, akkor megint azt látom, hogy óriási az érdeklődés, ott már az emberre másképpen néznek. Ezzel is azt üzenjük, hogy a polgárok és a közösségek számára van nekünk megoldásunk, van programunk, és akkor, amikor ezeket a dolg okat őszintén, egyenesen elmondjuk, nem kerülgetjük, akkor én azt látom, hogy a román emberek részéről is a nyitottság tapasztalható. Nekünk olyan kérdésekre is vannak válaszaink hosszú távra, mint amilyen a gazdasági válság, a nagy elosztórendszerek kér dése, az igazságszolgáltatás, az alkotmányos reform és az intézmények közötti viszony, mert itt tulajdonképpen a hatalmi ágak közötti viszonyról is nagyon komolyan és hatásosan kellene beszélni, mert ebben a pillanatban az igazságszolgáltatás, törvényhozás és végrehajtás között a viszony nem a legkiegyensúlyozottabb,
