Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.14 . 26 A BEADVÁNY 11 PONTJÁNAK RÖVIDÍTETT VÁLTOZATA 1. Helyezzenek ki háromnyelvű – román, magyar, német – helységnévtáblát a város határánál. 2. A város műemléképületeit jelző táblákon legyen magyar nyelvű felirat is. 3. Nyomtassanak hivatalos turisztikai tájékoztatóanyagokat, szórólapokat és térképeket magyarul is. 4. A polgármesteri hivatal által rendezett események plakátjaiból magyar nyelvűt is nyomtassanak. 5. A polgármesteri hivatal honlapjának legyen magyar változata is 6. A város új utcáinak elnevezésekor legyen tiszteletben tartva a város etnikai megoszlása, adják vissza a Dsida Jenő utcanevet. 7. A városháza által szervezett rendezvényekre hívjanak meg magyar együtteseket, előadókat is . 8. A téli ünnepek alkalmával a városközpontban sugározzanak magyar nyelvű karácsonyi zenét is. 9. Karácsonykor és húsvétkor a tömegközlekedési eszközökön magyar feliratú köszöntő is legyen. 10. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat cseréljék le. 1 1. A főtéri események előkészítésekor a városháza konzultáljon a tanács magyar képviselőivel. CDT ADNAK ÉS FORDÍTANAK A kérések megvalósításához az aláírók segítségüket is felajánlották: besegítenek a románról magyarra való fordításban, de készek ma gyar nyelvű karácsonyi énekeket tartalmazó CDt is adni. Az aláírók kérik, hogy a javaslatot a helyi tanács pontrólpontra, higgadtan és ésszerűen vitassa meg. „Itt a lehetőség, hogy a polgármester bizonyíthassa korábbi kijelentését, miszerint a Funarkors zak lejárt. Kéréseink nem ütköznek semmilyen törvénybe, teljesítésük csupán nyitottság, jóérzés és európai szellem kérdése” – áll a beadványban. vissza Kelemen: mentalitásváltás tapasztalható Szabadság • 2009. november 14. FERENCZ ZSOLT Többségi közérzet és kisebbségi jogok viszonyáról kérdezte Kelemen Hunort, az RMDSZ államelnökjelöltjét lapunk munkatársa, Tibori Szabó Zoltán publicista csütörtökön este az EvangélikusLutheránus Püspökség Reményik Sándor Galériájában tart ott Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyen. „A nagyszebeni szászok esete érdekes példája annak, amit reményeink szerint mi, magyarok soha nem fogunk megtapasztalni és azt szeretném, hogy a későbbi nemzedékek se éljék meg: az ott élő román társadalom ugyanis csak aztán kezdte értékelni a városban élő szászokat, hogy sikerült tőlük megszabadulnia” – mondta bevezetőjében Kelemen. Úgy véli: a ’70es és 80as években Kolozsvárra érkező, mára a város román nyelvű politikai életét meghatározó személyek mind a mai napig nem tudnak mit kezdeni az itteni értékekkel, terekkel, kultúrával: ennek következtében „eltüntetni, megszüntetni kívánják ezeket”. A többségi közérzet és kisebbségi jogok román – magyar vonatkozásában kifejtette: az ÉszakAtlanti Szövetséghez és az Európai Közösséghez való csatlakozás miatt a ’90es években hatalmas nyomás nehezedett a román közösségre. „A románok jelentős része elkezdett jól viselkedni, mert úgy érezte: ha megpróbálja megbecsülni a kisebbségeket, és bizonyos jogokat próbál biztos ítani tagjaiknak, képesek lesznek