Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.14 . 27 eleget tenni az elvárásoknak” – magyarázta. Hozzátette: a román közösség gondolkodásába lassan épült be ennek a fontossága, viselkedésük pedig annak függvényében változott, hogy hol – a politikában, az utcán, esetleg a méd iában – találkoztak a magyar kisebbség tagjaival”. „A mentalitásváltás jelét látom ezen a téren: napjainkban a románok másként viszonyulnak a magyarokhoz, mint a ’90es években vagy a XXI. század elején. A kisebbségi jogokat ma már nem kötik olyan szorosa n az ország egy részének elvesztéséhez, az autonómia szó hallatán pedig egyre többen értik meg: bizonyos keretek között a kisebbség biztonságosabban tud élni. Húsz év alatt csak annyi történhetett, amennyit a társadalmi potenciál, a párbeszéd és a sokszínű ség elfogadása iránti nyitottság megengedett” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Mint mondta, a felmerülő nézeteltérések megoldása érdekében a külföldön jól bevált modellek alkalmazása helyett „saját nézeteltéréseink megoldása” célravezető. „A román – magyar vis zony csak akkor normalizálódhat, ha Románia 1918ban tett ígéretét betartja. Ebből kifolyólag olyan eszközökhöz jutnánk, amelyek biztonsághoz és nyugalomhoz vezetnek” – tette hozzá. „Létre kell hoznunk a magyar kisebbség számára legfontosabb kereteket. A román politikum esetében eddig hiányzott az ezek létrehozásához szükséges akarat, és az a gesztus, hogy kimondják: betartják, amit ígértek” – közölte az RMDSZ államfőjelöltje. Kelemen Hunor úgy véli, Romániának minél előbb meg kell oldania a központosítot t állam problémáját, ennek érdekében pedig a történelmi régiók szerepének megtalálására van szükség úgy, hogy közben folyamatosan számolunk az előítéletekkel és a félelmekkel is. Képes lennee megélni a saját forrásaiból Székelyföld, amennyiben az autonóm ia létrejönne? – tette fel a kérdést Tibori. Kelemen szerint ennek kapcsán a legfontosabb problémát az jelenti, hogy kevés pénz marad helyi szinten az adókból. „El kellene érnünk, hogy a jelenlegi 47 százalék helyett a személyi jövedelemadó 60 százaléka a helyi és a megyei önkormányzathoz kerüljön, bár Székelyföld megteremti azt az anyagi hátteret, amellyel biztosítani tudná a fejlődést saját maga számára. Bár az ötven év alatt felhalmozott hátrányt csak szépen lassan lenne képes lefaragni, amennyiben jól g azdálkodnak a székelyföldi városok, mint például Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy, akkor tudnak majd építkezni. Ez leginkább akkor lesz igaz, ha a decentralizáció is megvalósul – hangsúlyozta az RMDSZ államelnökjelöltje. vissza Az európai integráció nem olyan, mint egy esküvő Szabadság • 2009. november 13. Az európai integráció hosszú folyamat, a csatlakozni kívánó országok integrációs törekvéseit azonban már most számos konkrét területen lehet segíteni – ezt a gondolatot fe jtette ki csütörtökön Bukarestben a magyar külügyminiszter, Balázs Péter. A politikus a Középeurópai Kezdeményezés (KEK) csütörtöki külügyminiszteri és pénteki kormányfői találkozóján képviseli Magyarországot Bukarestben – jelenleg kilenc EUtagállam és annak kilenc szomszédja működik együtt a KEK keretében. „Most azon kell együtt gondolkodnunk, hogyan építhetjük közösen a viszonyt az új szomszédokkal, vagyis a nyugatbalkáni, illetve a közvetlen szomszédságban lévő keleteurópai országokkal, így Ukrajná val, Belarusszal és Moldovával” – mondta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy most ezek az országok akarnak közeledni az Európai Unióhoz és a NATOhoz. Ebben kell segíteni őket – fűzte hozzá. Az európai integrációt nem úgy kell felfogni, mint egy esküvőt , amelynek ha eljön a napja, akkor egy csapásra megváltozik minden – szögezte le Balázs Péter. Kifejtette: az integráció hosszan tartó építkezési folyamat, de egy országot az európai uniós belépése előtti időszakban is sok mindenben képes támogatni a KEK. Nagyon fontos például – mondta – , hogy az emberek tudjanak mozogni, utazni, határokon átkelni. Ezért Magyar ország általában támogatja az Európai Unió és a szomszédai közötti vízumkönnyítéseket és a vízumliberalizációt. Ennek azonban feltételei is vannak – fűzte hozzá. Egyrészt olyan minőségű útlevélre van szükség, amely az unió számára megfelelő biztosíték, és olyan toloncegyezményre, amelyek lehetővé teszik, hogy ha bűnöző lép át a határon, azt
