Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.14 . 25 szinten meg lehet oldani. Hozzátette: 2002 óta egy kis idő eltelt, a tanácsi hatá rozatokat pedig illik betartani. A határozat érvényes, senki sem támadhatja meg, az adminisztrációnak így kötelessége végrehajtani azt. Megtudtuk: Emil Boc polgármestersége alatt nem kerültek napirendre ezek a pontok, mindenki elfeledkezett róla: az RMDSZes tanácsosok többször szóvá tették, de mindig kitérő válaszokat kaptak. ,,Úgy érzem, hogy tényleg eljött ennek az ideje” – szögezte le Csoma Botond, aki úgy vélte: bár a polgármester azt mondta, hogy nem voltak javaslatok a magyarok részéről, ez is csak félig állja meg a helyét. A város stratégiájában, amely a multikulturalitásra is kitér, olyan konkrét dolgok vannak felsorolva, amelyekkel gyakorlatba lehetne ültetni a multikulturalizmust. „De ne legyen az, hogy az RMDSZ frakció és a kolozsvári magyar köz össég nem jött javaslatokkal” – tette hozzá a lista átadása kapcsán. Ugyanakkor bíztatónak tartotta a polgármester nyilatkozatát, aki a dokumentum átvételekor azt ígérte, hogy fel fogja olvasni azt a legközelebbi tanácsülésen, és megvitatják a pontokat. Cs oma Botond így nagyon reméli, hogy ezekből a pontokból minél több megvalósul. A magyarság másik fő kívánsága a műemlékeken elhelyezendő táblák háromnyelvűsége. Ez már májusban vitatéma volt, amikor a polgármester hallani sem akart erről. Az RMDSZ frakciój a akkor egy átirattal fordult a kultuszminisztériumhoz, amelynek válasza egyértelmű volt: azokban a régiókban, ahol őshonos kisebbségek élnek, javallott azok nyelvén is feliratozni. Ezt Csoma Botand a legutóbbi tanácsülésen fel is vetette a polgármesternek , Apostu pedig azt válaszolta, hogy most már tisztában van a törvény előírásaival, és visszavonja korábbi kijelentéseit. „A magyar nyelvű feliratoknak van gazdasági vonatkozása is, ugyanis a turisták többsége magyar. De elsősorban a morális és méltányossá gi vonatkozása fontos – tette hozzá az RMDSZes helyi tanácsos, a magyar nyelvű feliratok esetében Aranyosgyéres példáját említve, ahol a városi tanács megszavazta azt, hogy magyarul is írják ki a helység nevét, annak ellenére, hogy a magyar lakosság arány a 20 százaléknál kisebb. A törvény egyértelmű: 20 százalék felett kötelező kiírni a kisebbség nyelvén is a megnevezést. A 20 százalék alatti esetről a törvény nem rendelkezik, tehát nem tiltja. Ennek szellemében a tanács megszavazta a kétnyelvű helységnévt áblát, s bár az akkori prefektus, Călin Platon ezt megtámadta a közigazgatási bíróságon, a végleges döntés értelmében Aranyosgyéres neve magyarul is szerepelhet a város határán. Ezt az esetet precedensértékűnek tartja Kolozsvár esetében is. Ugyanakkor az E urópai Tanácsnak a regionális és kisebbségi nyelvekre vonatkozó Chartája is a magyar nyelvű feliratok mellett szól, ugyanis javasolja, hogy a kisebbségi nyelveket használják a közszférában. Ennek az első lépése az, ha a kisebbség nyelvén is kiírják a város nevét. „Apostu alapvetően jóindulatú” A beadványban azt is kérték a polgármestertől, hogy a Főtéren tartandó rendezvények esetében előzetesen konzultáljon az RMDSZszel. László Attila elmondta, hogy a Főtérátadása kapcsán kialakult esetből okulva gondo lták fontosnak egy ilyen pont beiktatását. „Itt van a december, amikor különböző kulturális rendezvények lesznek. A magyar kultúrát is ki akarjuk vinni a Főtérre” – nyilatkozta az erre vonatkozó javaslat kapcsán Csoma Botond. László Attilától megtudtuk: a főtéri programjavaslatoknak a beküldési határideje november 26, a határidő lejárta után összeállítják a Főtéren tartandó decemberi kulturális rendezvények listáját. Ennek kapcsán az alpolgármester elmondta: mindig nyitottak voltak a párbeszédre, egyben re ményét fejezte ki, hogy az elnökválasztás őrült időszaka után sikerül érvényre juttatni ezeket a kéréseket, annál is inkább, hogy az elmúlt másfél évben születtek magyar eredmények: erre példa az 56os emlékmű és a Márton Áronszobor. A beadványt a kolozs vári RMDSZ frakciója mellett Czika Tihamér, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsnak (SZKT) tagja is szignálta. „Azért írtam alá én is ezt a dokumentumot, mert az alapváltozatot én fogalmaztam meg, illetve a hétfői flashmob természetes folytatásának tekin tem.” Az RMDSZes politikus úgy véli, hogy kellett egy kis nyomás, egy kis ,,sajtóhiszti” ahhoz, hogy ekkora politikai érdeklődést váltson ki az eset. Úgy látja, hogy Sorin Apostu alapvetően egy jóindulatú polgármester, és nyilatkozatai alapján Emil Bocnál nyitottabbnak tűnik. Hozzátette: már azt is eredménynek tartja, hogy a polgármester megígérte, hogy felolvassa és vitára bocsájtja a javaslatokat a tanácsban. „Az utóbbi húsz évben ilyen csomag nem került a tanácsosok elé” – fogalmazott, kifejtve, hogy cs upán egykét olyan pont van benne, ami újdonságnak számíthat.
