Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 32 a Teleki László Alapítvány igazgatójával együtt sokat tett azért, hogy lét rejöjjön a történelmi fordulatnak nevezett mise; aztán az egyházmegye főpásztora, Petru Gherghel lép a padok közé, s az oltárcsók után magyarul – dicsértessék a Jézus Krisztus!sal – köszönti a nemcsak Lábnyikból, hanem a környékbeli csángó falvakból is id esereglett híveket. A szertartás latinul, magyarul és a románul folyik, s az áldozás után felhangzik a csángó Boldogasszony anyánk: „Moldováról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg csángó magyarokról!” Gherghel püspök a zárókönyörgés előtt ezt mondja: „Nem hirdethetjük az evangéliumot szeretet, egymás megbecsülése, egymás tisztelete nélkül, ezért kérjük az Urat, hogy mindannyiunknak ugyanaz a hite legyen, és legyen bátorságunk, hogy mindenki a saját nyelvén dicsérje az Urat.” Petru Gherghel püspök főpapi rev erendában érkezik, kezet nyújt. A plébánia kisebb szobájában állunk, ahová megszervezte a találkozót a bukaresti teológia rektora, a csángó származású, s ezért irányukban nagyobb empátiával viseltető Vladimir Peterca kanonok. – Ez a szentmise egyértelműen kifejezte azok számára is, akik nagyon keveset értenek magyarul, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, bármely nemzethez tartozzunk is. Közös örömet jelent a mai háromnyelvű mise a közös imádságokkal, énekekkel, különösen azért, mert együtt dicsőített ük Istent. Más a nyelvünk, de mindannyian beszélünk a szeretet nyelvén, tartozzunk bárhová – erősítette meg még egyszer Gherghel püspök. Arra a kérdésre, hogy lesze a jövőben magyar nyelvű imádság, esetleg mise a csángó templomokban, a püspök azt felelte , ha szükség van rá, akkor igen. Bízzunk ígéretében. Pethő Tibor Magyar Nemzet Online vissza Ezrek emlékeztek a berlini fal húsz évvel ezelőtti leomlására Krónika 2009. november 10. Lapzártánkkor még javában zajlottak A sza badság ünnepe nevet viselő hivatalos megemlékezések a német fővárosban a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján. Az esemény – amelyen a legtöbb ország képviselője is tiszteletét tette – ünnepélyes istentisztelettel vette kezdetét. Angela Merkel német kan cellár a fal leomlásának napját ismételten a háború utáni történelem legboldogabb napjának, a német újraegyesülést pedig elképzelhetetlen szerencsének nevezte. Szerinte a fal leomlása vezetett a német és az európai egység megvalósulásához. Angela Merkel kancellár és Horst Köhler államfő részvételével ökumenikus istentisztelettel kezdődtek meg a hivatalos megemlékezések tegnap a német fővárosban a berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlásáról. Az istentiszteletet az egykori KeletBerlin Prenzlauer Berg nevű ne gyedében lévő Gethsemanetemplomban rendezték. A templom két évtizeddel ezelőtt az akkori kommunista rezsim elleni csendes tiltakozó gyűlések egyik fő helyszíne volt, olyannyira, hogy az NDK titkosszolgálata 1989. október 2án még az imádkozó tömeget is megtámadta. Közben sorra érkeztek a legmagasabb rangú külföldi vendégek az évfordulós ünnepségekre, az elsők között Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere és Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető. „A legfontosabb nap” Merkel kancellár tegna p a fal leomlásának napját ismételten a háború utáni történelem legboldogabb napjának, a német újraegyesülés egy évvel későbbi megvalósulását pedig elképzelhetetlen szerencsének nevezte. Merkel szerint a fal leomlása vezetett a német és az európai egység m egvalósulásához. Az amerikai külügyminiszter a fal leomlását szintén a 20. század egyik legfontosabb eseményének nevezte, amely alapjában változtatta meg a kontinens politikai térképét. Hillary Clinton hangsúlyozta: a mostani ünnepet fel kell használni a z előretekintésre is. Ennek kapcsán utalt a 20 évvel ezelőtti kihívásokhoz hasonlítható hatalmas feladatokra, mindenekelőtt a terrorizmus, továbbá a klímaváltozás hátrányos következményei elleni harcra. „A Berlint 28 éven keresztül megosztó fal lebontása olyan történelmi esemény volt, amely nemcsak Németország és Európa, hanem az egész világ megosztottságának felszámolását segítette elő, és végérvényesen a történelem szemétkosarába juttatta a hidegháborút” – vélekedett HansDietrich Genscher volt külügymin iszter is.
