Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 24 • 2009. november 15., vasárnap • 09.30 – 12.00 III. Előadás blokk, SJE Konferenciaközpont , aula • 09.30 – 10.15 Hetesi Zsolt – ELTE - Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport - Gazdaság, olaj, válság. A növekedés vége: 2008. Összeomlás: 2009? • 10.20 – 11.10 Poór József - Selye János Egyetem - A válság hatásai a HRmenedzsmentre egy ke leteurópai felmérés tükrében • 11.20 – 12.00 Borgulya Istvánné – Pécsi Tudományegyetem - A vállalati kultúra és a kommunikáció kölcsönhatásai • 12.00 Zárás, értékelés vissza Egyeztetés helyett Orbán kivárja, amíg egyedül dönth etnek Nszv 20091110 Nem egyértelmű, miért vonta vissza a Fidesz a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében beadott törvénymódosító javaslatát. Az sem világos, milyen új formában kívánja majd a párt ismét napirendre venni a kérdést a tavaszi választás után. Egyeztetés helyett Orbán Viktor Fideszelnök a jelek szerint inkább kivárja, hogy hatalomra kerülve egymaguk dönthessenek. Kérdés, hogy akkor megadnáke az állampolgársággal együtt a szavazati jogot is – amire Mikola István korábban már egy értelmű célzást tett. A Bajnaikormány ideje alatt már nem is lesz értelme újra beszélni a javaslatról – zárta le a kettős állampolgárság megadásának kérdését Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikust azután kérdeztü k, hogy a Fidesz nemrég visszavonta a megadás feltételeit könnyítő, október közepén benyújtott törvényjavaslatát, amelyet előterjesztőként Németh is jegyzett. A KDNP részéről a jogszabályt Simicskó István mellett aláíró Semjén Zsolt pártelnök pedig azzal m agyarázta a visszavonást, hogy a szocialisták olyan módosításhoz kötötték a javaslat elfogadását, mely „gyakorlatilag első- és másodosztályú állampolgárokra osztotta volna a magyarságot”. Hozzátette: „jövőre az új kormány elfogadja a jogszabályt”. Semjén s zavai sem könnyítették azonban a tisztánlátást, hiszen teljes egyenrangúság nyilván csak akkor lenne lehetséges, ha a határon túliak szavazati jogot is szereznek. Ebben viszont a Fidesz most sem egyértelmű. A két ellenzéki politikus nyilatkozata azt minde nesetre világossá teszi, hogy kormányra kerülése esetén a Fidesz újra napirendre veszi a kérdést. Sőt nyilatkozataik nem zárják ki azt sem, hogy a jelenlegi ellenzék esetleges kétharmados győzelme után módosított tartalommal nyújtják be a jogszabályterveze tet. Ez azért fontos, mert a mostani „visszalépés” hátterében az is állhatott, hogy az MSZP például csak akkor lett volna hajlandó támogatni az elképzelést, ha garanciát kap a törvénymódosítás szövegében arra: választójogot csak az kaphasson, aki életvitel szerűen Magyarországon él, és csak a közteherviselésben résztvevők legyenek jogosultak szociális ellátásra. Az ellenzék ezt minősítette időhúzásnak és döntött úgy: inkább visszavonja az előterjesztést. A Fidesz – KDNP által benyújtott szövegtervezet „homály os” megfogalmazása nem feltétlenül oszlatta el a választójoggal kapcsolatos aggodalmakat. Az indoklás ugyanis a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban úgy szólt: „Azt a feltételt, hogy az igénylőnek Magyarországon kell életvitelszerűen élnie (…) a jogosultakra vonatkozóan a módosítás törli a törvényből.” Az így állampolgárságot szerzett határon túliak választójogának megadása ezután lehetővé válna akár a választási törvény módosítása nélkül is, ugyanis elegendő a frissen megszerzett állampolgárság é s egy állandó magyarországi lakcím, ezzel már bárki szavazópolgárrá válhat. A törvényjavaslat visszavonásával ugyan egyelőre okafogyottá vált a kettős állampolgárság megadásának kérdése, ám újbóli napirendre vétele felerősítheti a diplomáciai bonyodalma k veszélyét. Mikor a Fidesz – KDNP benyújtotta javaslatát, éppen ezekre hívta fel a figyelmet Valki László nemzetközi jogász. Akkor azt mondta: az EUban semmi sem zárja ki a kettős állampolgárságot, de tömeges megadása nemzetközi feszültségek forrása lehet. Szerinte könnyű kiszámítani, hogy például Szlovákia vagy Románia esetében a magyar állampolgárság megadása élezné a feszültséget a többségi állam és az ottani nemzeti kisebbség, illetve a többségi állam és a kisebbség anyaországa között.
