Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 9 nem volt nagy vála sztéka, mert a parlamenti pártok többsége nem ajánlott fel minisztereket kormányába. A PDL, a nemzeti kisebbségek és a független törvényhozók frakcióján kívül ugyanis csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ültek tárgyalóasztalhoz Negoi tával. A magyar érdekvédelmi szervezet, akárcsak a nem magyar kisebbségek frakciója azonban csak puszta udvariasságból találkozott Negoitával, hiszen hétfőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte: az általa vezetett szövetség továbbra is kitart Klaus Johannis nagyszebeni polgármester mellett. Ez utóbbi személyéhez ragaszkodik a két legerősebb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. Ők még tárgyalni sem voltak hajlandók a Traian Basescu államfő által megbízott kormányf őjelölttel. A PSD, a PNL és az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója 65 százalékos többséggel bír a parlamentben, ezért nagy valószínűség szerint Negoita kormányának a hivatalba lépését is megakadályozza a parlament. Negoita 14 minisztériumot mag ában foglaló kormányában helyet kapott Gheorghe Pogea pénzügyminiszter, Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési, Adriean Videanu gazdasági, Mihai Stanisoara védelmi, Catalin Predoiu igazságügyi és Theodor Paleologu kulturális miniszter. Ők a de mokrata párt jelenlegi kormányában is ugyanezeket a tárcákat irányítják. A Negoita által javasolt kormánynak tagja még Mihai Seitan munkaügyi, Daniel Funeriu oktatási, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, őket Croitoru is javasolta már ezekre a poszto kra, de a parlament valamennyiüket elutasította, ez utóbbiakat különkülön sem hagyták jóvá az illetékes szakbizottságok az előzetes meghallgatások során. Bukaresti elemzők egyhangú álláspontja, hogy teljesen mindegy, kiket javasolt volna Negoita, hiszen a két hét múlva esedékes államelnökválasztásig nem fog új kormány alakulni Romániában Basescu és az ellenzéki pártok között kiéleződött "állóháború" miatt. Az ellenzék pártjainak mindegyike indít ugyanis saját jelöltet, és maga Basescu is versenybe száll m ásodik mandátumáért. A belpolitikai erőviszonyokat alaposan befolyásolja majd, hogy ki lesz a befutó. Ezért várhatóan nem is oldódik meg a kormányválság addig, amíg ki nem derül, ki rendezkedik be a következő öt esztendőben a Cotrocenipalotában. Megfigyel ők szerint az ellenzéki pártok az időhúzás taktikáját alkalmazzák majd, hogy a november 22i választások előtt ne tűzzék napirendre a Negoita által javasolt kormány sorsáról szóló parlamenti szavazást. Egy második kormány elutasításával ugyanis megteremtőd ik a parlament feloszlatásának a lehetősége, amit az államfő rendelhet el. vissza Statútum – "ez a szerb társadalom tűrőképességének a határa" Vajdaság Ma 2009. november 10., kedd Vadaság statútuma és a hatáskör átruhá zásáról szóló törvény javaslata november 16án kerül a szerb parlament napirendjére – mondta Slavica ĐukićDejanović, a testület elnöke a Blic belgrádi napilapnak. Az elnök biztosítottnak látja a parlamenti többséget, de lehetetlen megítélni azt, hogy a tö rvénytervezethez hány függelékjavaslatot terjesztenek be. A vita valószínűleg egész héten tart majd. Ezt a hetet arra szánják, hogy a képviselők megismerjék a statútumot, valamint a hatásköri törvény javaslatát – tette hozzá a parlament elnöke. A statútum mal kapcsolatosan nem terjeszthetők be módosítási javaslatok, azt a képviselőház vagy megszavazza, vagy nem. Ám nem látható előre, hogy a hatáskör átruházási törvény tervezetéhez hány módosítási javaslatot nyújtanak majd be. „Minden érzékeny téma megvitatá sa több ülést kíván, és több függeléket javasolnak. De úgy látjuk, hogy megvan a parlamenti többség a hatásköri törvény és a statútum megszavazására is” – nyilatkozta ĐukićDejanović. A statútum a hatásköri törvénnyel való jogitechnikai összehangolásáról szóló határozatot szombaton este szavazta meg a Tartományi képviselőház. Már most nyilvánvaló, hogy a Szerb Radikális Párt (SRS), a Szerb Haladó Párt (SNS) és a nemzeti blokk nem adja szavazatát a vajdasági statútumhoz. Az általuk felhozott indokok hasonló ak: a statútum szeparatista, alkotmányellenes, és a célja, hogy államot hozzon létre az államban. ,,A hatalmon lévők felelőtlen és érthetetlen politikája megosztja Szerbiát és Vajdaságot,, - mondta Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) vezető je, egykori kormányfő. Az SNS szerint a dokumentum alkotmányellenes, a radikálisok pedig bejelentették, hogy tüntetést is szerveznek, ha szükséges. Mindazonáltal a statútumban az ellenzék által kifogásolt részek éppen abból az alkotmányból erednek, amelyet még a Koštunica által vezetett kormány idején fogadtak el. A statútum bevezető része, valamint az első szakasz egyértelművé teszik, hogy Vajdaság autonómiája kizárólag az alkotmányból ered, és Vajdaság örökös és elválaszthatatlan része a Szerb Köztársaság nak. Ezt a tényt semmilyen tartományi határozat, és semmilyen népszavazás nem változtatja meg, illetve nem kérdőjelezheti meg. A statútumban megfogalmazott népszavazás lehetősége nem Vajdaság státusára, illetve annak területére vonatkozik, hanem kizárólag a tartomány belső területi szervezésére, ez pedig összhangban áll az alkotmány 182ik szakaszával.
