Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.07 . 20 Pásztor Bálint szerint a nehéz gazdasági helyzetben az önkormányzatoknak szükségük van erre a pénzre, és méltatlan, hogy a községeknek 1995 óta nincs saját vagyonuk. – Európában Szerbia az egyetlen ország, amelyben az önkormányzatoknak nincs vagyonuk, sem bevételi forrásuk. A kőolajjáradék növelésében több község érdekelt, ezért remélem, h ogy támogatást nyer a javaslatunk. Ha a minisztérium sokallja a 15 százalékot, akkor alakítsa 10 vagy 12 százalékosra – jelentette ki Pásztor Bálint. Elmondta még, hogy a kisebbségi frakció az önkormányzati adminisztráció racionalizációjáról szóló és a né pszámlálásról szóló törvények módosítását is javasolja. Kérik, hogy ne 4, hanem 0,1 százalékkal több hivatalnok jusson ezer lakosra ott, ahol a szerb mellett más nyelv is hivatalos használatban van, valamint, hogy az emberek szabadon felvállalhassák nemzet i hovatartozásukat. Az új népszámlálási adatlapon ugyanis csak két válasz lehetséges: a válaszadó nemzetisége vagy szerb, vagy más. Pásztor Bálint bejelentette, hogy két hét múlva hatályba lép a körzeti gazdasági kamarákról szóló törvény, amely szerint a magyarkanizsai, zentai és adai cégek ismét a szabadkai kamarához fognak tartozni. A képviselő szerint fontos ez most, amikor megjelennek a regionális pályázatok, és politikai indíttatása is volt a dolognak: szerették volna kimozdítani a körzethatárokat. Ko rántsem elégedettek, továbbra is mindent megtesznek, hogy ezek a községek visszakerüljenek természetes állapotukba – fűzte hozzá. A Magyar Szó kérdésére, hogy lesze a kamarának Magyarkanizsán irodája, Nyilas Mihály elmondta, hogy az önkormányzat kifejeze tten kéri az iroda megnyitását, és Pásztor Bálint is kijelentette, hogy ez ügyben tárgyalni fog a kamara vezetőivel. vissza Nincs vége a gazdasági válságnak – Milan Ćulibrk: Fennáll a veszélye annak, hogy a válság második hu lláma fog begyűrűzni hozzánk Magyar Szó • Varjú Márta • 2009. november 7., szombat A héten rangos gazdasági csúcstalálkozó volt Belgrádban, amelyen Milan Ćulibrk , az Ekonomist gazdasági magazin fő- és felelős szerkesztője is részt vett. Ćulibrket elismer t szakkommentátorként tartják számon, aki meglehetősen jól ért a gazdasági lépések értékeléséhez, és hasznos tanácsokat tud adni minden olyan kérdésben, ami a gazdasághoz fűződik. Ön is úgy látja, hogy a gazdasági válság vége felé közeledünk? – A szerb k ormány szakembereinek nagy többsége úgy gondolja, hogy a válság a vége felé jár, én sajnos nem osztom ezt a véleményt, egyáltalán nem vagyok optimista, mert a tényekre hagyatkozom, s abból sehogy se tudom leszűrni, hogy a válság a vége felé közeledik. Ezze l szemben fennáll a veszélye annak, hogy a válság második hulláma fog begyűrűzni hozzánk. A világgazdasági válság a pénzügyi szektorban kezdődött, majd ezt követően a bankokból áttevődött a cégekre, vállalatokra, s most szerintem az a veszély fenyeget, hog y az úgynevezett reálszektorból ismét visszakerül a pénzügyi szférába, s ez nagyon valószínűnek tűnik. Igaz, hogy a fejlett országokban lassan kezdenek felszínre kerülni a válság elmúlását igazoló jelek, több minden utal arra, hogy kilépnek a recesszióból, de ne feledjük el, hogy ott ezer milliárd dollárt fektettek be a pénzügyi rendszerbe, és hogy számos vállalatot állami támogatással tartottak életben, különösen az autóiparba sok pénzt ömlesztettek. Tehát ők jogosan gondolhatnának arra, hogy enyhülni fog a válság. Viszont itt nálunk ez merőben másként alakult, a kormány a költségvetésből pár milliárd dinárt választott ki arra a célra, hogy a kamatlábak alakulását szubvencionálja. Ez ahhoz volt elég, hogy a bankok némiképperőre kaptak, és lehetővé tették, h ogy ismét lehessen kölcsönt igényelni náluk, de szerintem ez nem volt elég. Attól tartok, hogy jövőre ez a támogatás el fog maradni, azon egyszerű oknál fogva, hogy a Nemzetközi Valutaalap többek között azt is követeli, hogy az efféle állami szubvenciót fe lszámolják. Mi várható akkor? – Mindenesetre bajba kerülnek az érintett intézmények, mert amint a kölcsönök visszafizetésének ideje elérkezik – márpedig ezek mind rövid lejáratú, 12 hónapra szóló hitelek – , akkor begyűrűznek a különböző gondok. Mindez
