Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.05 . 17 Tudomány Világfóruma előtt rendezett sajtótájékoztatón. A tudósok és politikusok csúcstalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémia szervezi az UNESCOval, valamint a Nemzetközi Tu dományos Tanácscsal (ICSU) közösen. Az eseményen nem a legújabb tudományos eredményeket ismertetik, hanem olyan általános problémákat vitatnak meg, amelyek alapvetően befolyásolják a tudomány fejlődését. Idén a tudás és a jövő, illetve a tudományos eredmé nyek kommunikálása került a középpontba. A tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülésen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői vesznek részt. Bruce Alberts és Philip Campbell mellett Csíkszentmihályi Mihá ly, a világhírű, magyar származású pszichológus is tart előadást. "A tudomány tíz évvel ezelőtt rendezett budapesti világkonferenciáján határoztuk el, hogy egy tudományos világfórumra Budapestre hívjuk a világ vezető tudósait, tudománypolitikusait, gazdas ági szakembereit, a civil társadalom képviselőit. Köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia vezetőit, hogy immár negyedik alkalommal sikerült a Világfórumot megszervezni" - nyilatkozta lapunknak Werner Arber, a konferencia egyik előadója. Az 1978as orv osi Nobeldíj kitüntetettje szerint hosszú távon ez a rendezvény világszerte megkerülhetetlen eseménnyé válhat, hiszen ha a különböző országok meg is valósítják az itt elfogadott elveket, az mindenképpen a világ fejlődését szolgálja. A magyar szervezők gy akran említik, hogy ennek a konferenciának hasonló szerepe lehet, mint amit a svájci Davos betölt a gazdasági életben. A svájci Nobeldíjas professzor szerint ez egy szép remény, de erről ma még nem beszélhetünk. Számos hasonló konferenciát kell megszervez ni, hogy felnőjünk Davoshoz. "Magyarország számára nagyon fontos, hogy ez az esemény Budapesten van" - nyilatkozta lapunknak Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. De mit profitál ebből a nagyvilág, nem lennee jobb helyen egy olyan országb an, amelynek jóval nagyobb a szerepe a világ tudományos életében? - kérdésre az akadémia elnöke szerint nehéz válaszolni. Az viszont egyértelmű, hogy ha a tudomány fellegvárának számító Egyesült Államokban, Japánban vagy éppen Németországban rendeznék meg ezt, ugyanezek az emberek mennének el. A budapesti helyszín viszont azt sugallja, hogy mindenkire számítunk, mindenki labdába rúghat ezen a téren. Egyegy ilyen rendezvény hatása sokrétű lehet. A hazai politikusok is érzik, hogy a fórum az ország számára nagy jelentőségű, hiszen ritkán rendeznek olyan konferenciát hazánkban, amire a világ legnagyobb tévétársaságai is figyelnek. Ennél is fontosabb, hogy a közvélemény érzékelje, a tudomány az ország számára kitörési lehetőség. vis sza CSÚCSDÖNTŐK – Cseh igen a lisszaboni szerződésre HVG 2009. november 04. 00:00 | Rohamtempóban dőlhetnek el a személyi kérdések az EUban, miután a prágai alkotmánybíróság is áldását adta a lisszaboni szerződésre. A múlt heti EUcsúcson a ratifi kálás mellett a klímaügy váltotta ki a legtöbb vitát. Egy évtizedes uniós intézményi vita végére tett pontot kedden a cseh alkotmánybíróság, amikor zöld jelzést adott a 2007 decemberében kötött lisszaboni szerződés csehországi ratifikálásának. Ezzel az ut olsó akadálya is elhárult annak, hogy az euroszkeptikus Václav Klaus államfő aláírja a ratifikációs okmányt. Klaus ezúttal gyorsan lépett és kedden el is látta kézjegyével az okmányt. Előzőleg, némi huzavona után, a tagállamok engedtek Klaus zsarolásának, így Prága – NagyBritannia és Lengyelország mintájára – mentességet kap az EU alapjogi chartájában foglalt kötelezettségek teljesítése alól. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) múlt heti ülésén kényes diplomáciai manőverekkel tető alá hozott alku szerint módosítják a brit és lengyel kimaradásról szóló, a lisszaboni szerződéshez csatolt jegyzőkönyvet, és e változást a következő – vélhetően horvát – csatlakozási szerződéssel együtt ratifikálják majd a tagállamok. A keletközépeurópai történelmi érzékenységeket kevéssé ismerő svéd elnökségnek nem volt egyszerű dolga. Klaus a második világháború nyomán elfogadott Benesdekrétumokra hivatkozva kérte, amit kért, ezért a kollektív bűnösként megbélyegzett csehszlovákiai szudétanémet és magy ar kisebbségek révén érintett magyar, német és osztrák kormány mindent latba vetett, nehogy az EU utólag akár közvetve is igazolja az egykori tömeges jogfosztásokat.
