Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.30 . 23 miközben szerinte a környezetvédelmi, építésügyi és oktatásügyi tárca is "szörnyen sok sikert" ért el. Emlékeztetett a 760 iskolarekonstruk ciós programra. "A minisztériumainkban egyetlen euró sem tűnik el" - hangoztatja. Slota szerint arra lenne szükség, hogy felhagyjanak a nemzeti irányultság alulértékelésével és ignorálásával, amelyet szerinte a Dzurindakormány idején kezdtek el. "Be kell vallanunk, hogy a mi hibánk, felelőtlenségünk okozta, hogy az MKP nyolc évig a kormány tagja lehetett. Ennek soha többé nem szabad megtörténnie" - így Slota. vissza Demokratizmus vs. totalizmus – Csemadok Paraméter.sk 200 9, november 29 - 20:01 Beke Zsolt Köteles László alelnök a vele készített interjúban ( Új Szó, 2009. november 26. ) a Csemadokot az eg yik legdemokratikusabb szervezetnek nevezi. Állításának azonban nem csupán önmaga mond ellent, hanem a tények is. Avagy kultúra és politika összefonódása KeletEurópában… Veszélyesnek tartom az egész szlovákiai magyar harmadik szektorra nézve azt a stratég iát, mely az egyik szervezetet a másik fölé emeli. Ez az elgondolás azt feltételezi, hogy ez a bizonyos szervezet jobban végzi a dolgát a többinél, hogy léte fontosabb bármely más szervezet léténél. Hogy ott olyan tudással rendelkeznek, mely máshol nincs m eg. Adott esetben azt is tudják, mi viszi előre a szlovákiai magyarság dolgát, s mi nem, és hogy mi az a vadhajtás, ami a megálmodott fegyelmezett egységet kétségbe vonja. Vagyis egy olyan hierarchia jön létre, mely a „legdemokratikusabb” szervezetet totál is szervezetté teszi. Prototípusként állhatnak előttünk az „autentikus” képviselet bajnokai, Róbert Fico Smere vagy Csáky Pál MKPja. Köteles László a következőket mondja: „A Csemadoknak – akarjuk, nem akarjuk – nélkülözhetetlen a szerepe. Ezért valamilye n fokon garantálni kellene a működését, és ezen felül mérettessen meg mindenki egyenlő feltételek mellett.” Körmönfont, de teljességgel antidemokratikus okoskodás. Ha a szlovákiai magyar civil szektorban továbbra is komolyan szeretnénk venni az egyenlő esé ly elvét, nem kaphat egyetlen szervezet sem garantált támogatást, hogy ezen felül aztán „demokratikusan” mérettessen meg mindenki, vagyis újra például a Csemadok is. Másrészt pedig a pályázati rendszer lényege, hogy az egyes pályázatok versengjenek, ne ele ve a benyújtó szervezet alapján döntsenek. Nem hiszem, hogy támadható lenne az az állítás, hogy a legkisebb szervezet is tud jó pályázatot benyújtani. Más kérdés, hogy a pályáztatási eljárás maga az abszolutizmus terméke, s így mindig egyfajta, a mindenko ri (mikro)hatalmat támogató elvárásrendszernek felel meg. Így van ez a Csemadok esetében is, melynek emberei ott ülnek a néha egyszemélyes pénzosztó kuratóriumokban. Köteles szerint nem igazán találhatunk olyan embert, aki „kiismeri magát a szlovákiai magy ar közéletben, kultúrában, civil társadalomban, van egyéni fellépése és semmilyen oldalról sem érintett”. Ezzel egyet is érthetünk, főleg, ha utánanézünk a pályázati eredményeknek. Viszont ezek után meglehetősen visszásnak hat a Csemadok nélkülözhetetlen s zerepét hangsúlyozni. Például azoknak a szervezeteknek a vonatkozásában, akik a 89es változások után megpróbáltak kilépni ebből a szervezetből, s az egyáltalán nem demokratikus urambátyámrendszer elég durva eufemizmusának tűnik az a megfogalmazás, hogy e zek a kezdeményezések „a Csemadok háttere, szervezettsége nélkül képtelenek működni”. Még visszásabb a kép, ha az MKP szerepét nézzük. Két egymásnak ellentmondó állítás Kötelestől: „Számomra elfogadhatatlan, hogy néha egykét tagunk, esetleg vezetőségi ta gunk is, szervilis mindenfajta harmadrendű szlovákiai hivatalnokkal szemben.” A Csemadok „együttműködött az MKPval, hiszen céljaink nagyrészt ugyanazok, s hasonló rétegeket szólítottunk meg”. Ez utóbbi például úgy, hogy a mostani megyei választások során volt olyan eset, hogy szinte ugyanott és ugyanakkor zajlott MKPkampány, mint Csemadokrendezvény. Másrészt az MKPs Ladányi Lajos a Szülőföld Alap kvázi egyszemélyes kuratóriumaként például 2009ben a kiosztható 14,8 millió forintból 9 milliót ítélt meg a z MKP – Csemadok páros gondolatiságát tükröző lapoknak, az Itthonnak, a Kürtösnek és a Szabad Újságnak. Maga a Csemadok a kiemelt jelentőségű szervezetek működésére és programjára kiosztható 45 millió forintból 21 milliót kapott működésre, de pályázatai „eze n felül is megmérettettek”, és nem egy esetben súlyosnak találtattak. Nem a források rendezett felhasználásáról győzi meg a külső szemlélőt az az ellentmondás, mely a Csemadok elnöke, Hrubík Béla és a Szülőföld Alap Iroda igazgatóhelyettese, Balogi Csaba nyilatkozatai között tapasztalható. „Fontosnak tartom, hogy a Szülőföld Alapnál a Csemadok felkerült az ún. stratégiailag fontos szervezetek közé,
