Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.24 . 11 Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tagállamainak több mint a felében, tizennégy államban egykamarás törvényhozó testület működik. vissza Schwarzenberg: Klaus követelése megrontotta Csehország viszonyát Béccsel MTI • 2009. október 21. 21:00 Václav Klaus a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos követelésével, hogy Csehország kapjon mentességet a dokumentumhoz csatolt uniós emberi jogi charta hatálya alól, megrontotta Prága viszonyát Ausztriával és Magyarországgal - jelentette ki Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter szerdán este Prágában. A cseh elnök a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képe ző emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benesdekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Schwarzenberg egy, a cseh kül politikának szentelt tanácskozáson kifejtette: a kitelepített szudétanémetek kérdése nagyon érzékeny témája a csehosztrák viszonynak. Prága és Bécs kapcsolata emiatt egészen a legutóbbi időkig nagyon feszült volt. Csehország csatlakozásával az Európai Uni óhoz a téma háttérbe szorult, de a cseh elnök lépése azonban újra "megnyitotta a frontot". A volt külügyminiszter szerint Klaus követelésével "a Magyarországhoz fűződő kapcsolatainkat is megrontotta". A II. világháború után a korabeli csehszlovák hatalom az országban élő szudétanémeteket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek minősítette, megfosztotta őket állampolgárságuktól és elkobozta vagyonukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését a potsdami n agyhatalmi konferencia 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A több mint félmilliós szlovákiai magyar kisebbséget azután csehországi kényszermunkával, reszlovakizációval és úgynevezett szlovákmagyar lakosságcserével próbálták megsemmisíteni. Csehországban és Szl ovákiában is a parlament korábban törvényt fogadott el, miszerint a háború után a Benesdekrétumok alapján kialakult vagyonjogi viszonyok megmásíthatatlanok. vissza Nem indokolt a törvénymódosítás kezdeményezése – A VMSZ PAR LAMENTI KÉPVISELŐI VÁLASZOLTAK A 15 VAJDASÁGI MAGYAR SZERVEZET NYÍLT FELHÍVÁSÁRA Vajdaságma.info • 2009. október 23. [11:30] A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői ugyancsak nyílt levélben válaszoltak Bozóki Antal levelére, amelyb en az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke 15 vajdasági magyar szervezet nevében arra kérte a parlamenti képviselőket - Pásztor Bálintot, Varga Lászlót, Kovács Elvirát és Fremond Árpádot , hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényn ek a szervezetek által megfogalmazott törvénymódosítási javaslatát kezdeményezzék a szerb törvényhozásban. Szilárd meggyőződésünk, hogy jelen pillanatban nem áll fenn egyetlen olyan körülmény sem, amely indokolttá tenné a nemzeti tanácsokról szóló, 2009. augusztus 31én elfogadott törvény módosításának a kezdeményezését, olvasható a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőinek válaszlevelében, amelyet teljes egészében a Tükör r ovatban ismertetü nk. vissza Az év végéig parlament előtt a hatásköri törvény – SLAVICA ĐUKIĆDEJANOVIĆ NYILATKOZATA Vajdaságma.info • 2009. október 22. [14:45] Slavica ĐukićDejanović, a szerb parlament elnöke kijelentette, hogy meggyőződés e szerint az év végéig a parlament nepirendjére kerül a hatásköri törvény. Információi szerint ugyanis a szakminisztériumok a törvényjavaslatot az év végéig befejezik. Idő kerdése tehát, hangoztatta a belgráédi politikus, hogy mikor kerül a szerb kormány e lé a jogszabály szövege. Mint ismeretes e törvény meghozata az előfeltétele a statútum elfogadásának.
