Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.22 . 36 a bizottság nem alkot költségvetésmódosítási javaslatot. Amennyiben ez nem történik meg, a kisebbségi képviselők frakciója nyújtja be a módosítási javaslatot – ez utolsó infor mációnk szerint meg is történt. Ami a költségvetés oktatási tételeit illeti, a költségvetési tételek azonosak maradtak. Az oktatási területet illetően Roberto Battelli, a bizottság alelnöke a megoldatlan beruházásokat emelte ki, ez irányban kérdezte az il letékes minisztérium képviselőit. Ahogy kiderült, a jelenlegi recessziós időszakban nehéz lesz eszközöket találni az iskolák felújítására, az általános oktatás területén évente 4 – 5 projektre van eszköz az egész ország területén, míg a középfokú oktatás ter ületén az előző évek beruházásai – pl. a Lendvai Kétnyelvű Középiskola lízingje – annyira leterhelik a költségvetést, hogy újabb beruházásokba nem lehet kezdeni. A következő tárgyalt terület az ún. „kisebbségi kölcsönök” kérdése volt. Ahogy a regionális fe jlődésért felelős kormányhivatal képviselője hangsúlyozta, nem változott a program, jelenleg is a Gazdasági Minisztérium által még 1995ben elfogadott irányvonalak szerint zajlik. A pénzeszközök azonban csökkennek, hiszen egyre kevesebb pénz jut a kasszába a korábbi ún. társadalmi tulajdonból – az értékesítések 2,5 százaléka kerül ebbe a kisebbségi alapba – , így 2010ben 75, míg 2011nben már csak 50 ezer euróra számítanak. A témáról bővebben a következő napirendi pont alatt tárgyaltak. A bevezetésben Göncz László hangsúlyozta, a kisebbségi szervezetek már évek óta kifejtik elégedetlenségüket az alap működésével kapcsolatosan, és jelenleg a hosszú távú rendszermegoldás keresési fázisa folyik. A témáról tárgyalt a napokban a kormánybizottság is, ott olyan dön tés született, hogy elemzést készítenek a jelenlegi helyzetről, majd ezek alapján alakítják ki javaslataikat a jövőt illetően. Radovan Žerjav bizottsági tag kifejtette véleményét, miszerint egyetért az alap, illetve tevékenységének átalakításával, szkeptik us azonban azzal a kisebbségi javaslattal szemben, miszerint az eddigi központi pénzfelosztást a Muravidéken, illetve a tengermelléken végeznék – mivel ezeken a területeken mindenki mindenkit ismer és fennáll a veszély a baráti alapú pénzosztásra. Ezzel az állítással többnyire mindenki egyetértett, ahogy végül azzal is, hogy maga a ribnicai alap nem érdemelte meg az utóbbi években rázúduló támadásokat. Ezzel egyetértett Velislav Žvipelj, az alap igazgatója is, aki hangsúlyozta, az alap csak a meglévő törvén yek és szabályok alapján dolgozik, csupán kivitelező szerv, jóformán egy jó könyvelőként működik. Végül a bizottság határozatban hívta fel a kormányt, hogy serkentse aktivitásait a területen, határozza meg azokat a forrásokat, amelyekből az alap a jövőben működőképes lehet, illetve az eszközök céljainak és felhasználásának megállapításánál vonja be a munkába a kisebbségeket is. vissza Megőriztük a fejlődési trendet, melynek a dinamikáját az elmúlt években alakítottuk ki Népúj ság (Lendva) 21. oktober 2009, 53. évf. 42. sz. - Király M. Jutka Mag. Anton Balažek, Lendva Község polgármestere a község tizenharmadik ünnepe kapcsán, melyet október 28án, Lendva vásári jogának 1366as elnyerése napján ünnepel a község, hagyományos ü nnep előtti beszélgetésben értékeli az elmúlt évet, de szól a muravidéki régió helyzetképéről is. – Lendva Község a 2008 – 2009es időszakban megpróbálta megtartani a tervezett fejlesztési folyamatát… Ezen belül mire fektette, fekteti a hangsúlyt? – Úgy g ondolom, hogy az utolsó évben megőriztük azt a hihetetlen fejlődési trendet, melynek a dinamikáját az elmúlt években sikerült kialakítanunk. Ez valamiképpen normális is, hiszen hosszú távú projekteket indítottunk. Megpróbálunk követni egy vezérfonalat, és nem ugrándozni egyik területről a másikra. A projekteket többékevésbe az életminőség javításának – a fogalom legszélesebb értelmében – rendeljük alá, ezen belül pedig az idegenforgalmi város kialakítására törekszünk. Egy felismerhető turisztikai desztináci ót szeretnénk létrehozni. Ennek természetesen megvan a maga logikája, hiszen a turizmus olyan tevékenység, melynek nagyon széles szinergiai hatása van. A jövőben a szolgáltatási tevékenységen lesz a hangsúly, hiszen az iparban nem tudunk létrehozni új munk ahelyeket. A turizmusfejlesztés persze igen tág fogalom. Magába foglalja a kommunális infrastruktúra rendezését, a város külső képét, az emberek kedvességét, a rendezvényeket, s ezek ne csak a helyi lakosságot szólítsák meg. Ezen a téren is történtek előre lépések, viszont amikor megteszel 2 – 3 lépést, akkor veszed észre, hogy még 20 hiányzik a célig és ez egy befejezetlen történet… Ösztönzésnek viszont kell lennie, ezt pedig a látható, mérhető eredmények teszik. Az, ami Lendván látható és mérhető, például az , hogy tavaly átléptük a mágikus 100 ezer vendégéjszakát. És az idén a szám, úgy látszik, még magasabb lesz. A turizmusban a recesszió ellenére nincs nyoma a válságnak. Ez optimizmust kelt. Persze problémák vannak a helyi idegenforgalmi kínálat szervezésén él, mely csak nehezen
