Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 36 A politikai elemző véleménye szerint, aki egy stabil Szerbiát szeretne, annak meg kellene barátkoznia a katonailag semleges Szerbia ötletével, ugyanis pillanatnyilag ez az egyetlen helyes megoldás úgy az ország unk számára, mint nyugat és kelet számára is. Ugyanakkor másként gondolkodik Sonja Liht, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke. – Nagyon fontos lenne, ha többet beszélnék az euroatlanti integrációról, hogy a polgáraink megértsék, melyik lehetős ég mit jelent, mit von maga után. Fontos, hogy Szerbia polgárai megértsék, hogy a katonailag semleges ország nem úgy keletkezik, hogy egyszerűen kikiáltjuk azt magunkról, hanem, hogy a világ többi országa így fogad el minket. Svájc és Svédország semleges, de nem azért mert egyszerűen kikiáltották magukról, hogy semlegesek. Természetesen megvannak az okok, hogy miért oszlik meg a polgárok véleménye a NATOval kapcsolatban. Tíz évvel ezelőtt bűntény történt, hiszen a bombázások alatt sok civil is meghalt. De nem ezzel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy mit kínál az euroatlanti szövetség. El kell dönteni, hogy Szerbiának jobb lesze ha kimarad az euroatlanti szövetség ernyője alól vagy sem. Szerintem nem lesz jobb – mondta lapunknak Sonja Liht. Hasonlóképpen gondolkodik Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője. – Egyértelműnek tartom, hogy Szerbiának a NATOtagság irányában kellene lépéseket tenni. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy eddig egyetlenegy volt kommunista országnak s em sikerült csatlakoznia az Európai Unióhoz anélkül, hogy korábban a NATOhoz csatlakozott volna. Ezt mutatja az összes volt szocialista állam példája Észtországtól, Bulgáriától kezdve Magyarországig, Szlovákiáig és Lengyelországig. Teljes mértékben tárgyt alan uniós csatlakozásról beszélni NATOcsatlakozás nélkül – emelte ki a parlamenti képviselő. Mint megjegyzi, Dragan Šutanovac védelmi miniszter az ellenkezőjét állítja és Szerbiát a már semleges országokhoz, vagyis Svédországhoz, Írországhoz, Finnország hoz és Ausztriához hasonlítja. Azonban a VMSZ parlamenti képviselője szerint Szerbia semmiben sem hasonlíthatja magát ezekhez az országokhoz, hiszen semlegességüknek történelmi okai vannak, már évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt kihirdették katonai semleg ességüket, amit gyakorlatilag az alkotmányukban tettek meg. Ezzel szemben Szerbiában 2007 decemberében született egy Koszovóügyi határozat, amelynek egy pontja kimondja, hogy az 1999es események miatt Szerbia kihirdeti katonai semlegességét a fennálló ka tonai szövetségekkel szemben. – Ezzel a mondattal már csak azért is gond van, mert jelen pillanatban, lévén, hogy a varsói szerződés nem létezik, egyetlenegy jelentős katonai szövetség létezik a világon, a NATO – mondta Pásztor Bálint. Gazdasági és polit ikai okai is vannak az európai uniós csatlakozás elősegítésében, hogy Szerbiának NATOtagországgá kellene válnia. A VMSZ parlamenti képviselője szerint az euroatlanti szövetség nem csak katonai, hanem egy katonaipolitikai szövetség is. Tagjai 80 százalékb an megegyeznek az Európai Unió tagországaival és ez a szövetség ugyanazokkal az értékekkel rendelkezik, illetve hirdeti mint az EU. – Éppen ezért tartjuk képmutató dolognak az európai uniós csatlakozás melletti kardoskodást úgy, hogy közben NATOellenesek vagyunk, vagy katonai semlegességről beszélünk – emelte ki Pásztor. Mindezek mellett a külföldi befektetők Szerbiába vonzása szempontjából is fontos lenne az euroatlanti integráció, állítja a parlamenti képviselő, ugyanis a NATO ma a „biztonság szinonimá ja” és a külföldi tőke a biztonságot szereti. Most, hogy Horvátország és Albánia is NATOtagországgá vált, illetve Macedónia is nagyon rövid időn belül azzá fog válni, világos, hogy Szerbia, valamint BoszniaHercegovina egy fehér folt fog maradni Európában , vélekedett Pásztor Bálint. – Október harmadikán arra szólítottam fel a védelmi minisztert és a Demokrata Pártot, hogy kezdje meg szerbiai polgárait felkészíteni az integrációra és mondja el őszintén, hogy mik a NATOcsatlakozás előnyei és ne a könnyebbi k utat választva, érzelmi húrokat pengetve, az 1999es bombázásokra hivatkozva beszéljen arról, hogy ez a kérdés most nem aktuális. Hiszen a csatlakozás előbbutóbb elkerülhetetlen lesz – zárta szavát a VMSZ parlamenti képviselője. vissza
