Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 20 Ám pár nappal később Robert Fico miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie az európai uniós Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alól, akkor Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt. Fico szerint ugyanis, ha az EUdokumentum jogalapot teremt a volt Csehszlovákiából kitelepített szudétanámetek leszármazottainak kártérítési követeléseihez, akkor ezeket a cseh kivétel miatt a f elbomlott ország másik utódállamával, Szlovákiával szemben fogják beterjeszteni. A svéd külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke viszont teljesen kizárta azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzon az Európai Unió reformszerződésének részét képező emberi jogi charta teljes körű teljesítésének kötelezettsége. Mit tehetne M agyarország? A Benesdekrétumok ellen Magyarország már évek óta tiltakozik. Amennyiben Csehország ragaszkodik a kitételekhez, a magyarok hozzájárulására is s zükség van annak átviteléhez. Ha ugyanis a Miniszterek Tanácsa elé kerül az ügy, ott a konszenzusos döntés értelmében a magyar voks nélkül nem mehet át a módosítás. Újabb forgatókönyv lehet, ha – a cseh kitételekkel együtt – újraratifikálják az EUtagállam ok a dokumentumot. Ebben az esetben viszont Magyarországnak is joga lenne kérésekkel előállni. „Klaus elnök még nem jelölte meg feltételeinek sem pontos tartalmát, sem formáját, és azokat a cseh kormány nem terjesztette még elő. Jelenleg tehát nincs értel me az egyes opciókról találgatásokba bocsátkozni” – válaszolta lapunk a magyar diplomácia esetleges válaszlépéseit firtató kérdésére a Külügyminisztérium helyettesszóvivője. Balogh Dénes a külügy álláspontját hangsúlyozva kifejtette: „közös érdekünk vala milyen megoldás kialakítása, ezt a cseh kormánynak, Klaus elnöknek, valamint a tagállamoknak kell közösen megtalálni. A Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának bármilyen újranyitását azonban Magyarország nem fogadja el”. Hozzátette, hogy a megoldá s nem vonatkozhat egyes országok konkrét döntéseinek, rendelkezéseinek beidézésére. „Ha a köztársasági elnököt megnyugtatja, hogy megerősítik az állam- és kormányfők azt, ami a szerződésekből egyébként is következik, az lehet egy megoldás. De ez nem nyitha t újabb kérdéseknek teret, nem jelenthet újból ratifikációt”. A Lisszaboni Szerződés érdekünk „Magyarország Európapolitikájában elkötelezett a politikai integráció iránt. A Lisszaboni Szerződés reformjai lehetőségeket adnak, hogy az EU hatékonyabban és összehangoltabban működjön, jobban meg tudja szólítani a polgárokat és választ adhasson az aktuális kihívásokra. Magyarország ezért kezdettől támogatta a Lisszaboni Szereződés ratifikációját és mielőbbi hatálybalépését. Ez jelenleg is érdekünk” – hangsúlyo zta Balogh Dénes az FN.hunak. A Külügyminisztérium helyettesszóvivője emlékeztetett: a Lisszaboni Szerződést immár az EU 26 tagállama, valamint a cseh parlament mindkét háza ratifikálta. A cseh parlament határozatával Csehországban is megszületett a pol itikai döntés a szerződés ratifikációjáról. „Az államfő jogköreit természetesen tiszteletben kell tartani. Ezekkel a jogkörökkel azonban nem lehet visszaélni” – tette hozzá a helyettesszóvivő. Nincs visszaható hatály A magyar Külügyminisztérium is kieme li: a Lisszaboni Szerződés, valamint a szerződéssel kötelezővé váló Alapjogi Charta hatálya egyértelműen rögzítve van. Az Alapjogi Chartának nincs visszaható hatálya és a tagállamokat csak az uniós jog végrehajtása vagy átültetése kapcsán kötelezi. „Enne k megfelelően alaptalannak ítéljük a cseh köztársasági elnök aggályait, amely feleslegesen kapcsol össze két, egymástól teljesen független kérdést (a Benešdekrétumok ügyét és a Lisszaboni Szerződés ratifikálását)” – fogalmazott Balogh Dénes.
