Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 21 Miért fonto sak a Benesdekrétumok? A dekrétumok azért fontosak a két országnak, mert az 1945 után létrehozott "alkotmányos" rendszerük erre épült fel, az 1948as alkotmányig, dekrétumokkal irányítottak, amelyeket utólagosan szentesítettek – mondta lapunk kérdésére H amberger Judit. A Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint, ha a dekrétumokat megkérdőjelezik, akkor az egész akkori Csehszlovákiát megkérdőjelezik. Ráadásul a dekrétumok máig ható tulajdonviszonyokat hoztak létre. „A dekrétumokkal elképzelhetetlenül nagy tömegben sajátí tottak ki hatalmas ingó és ingatlan vagyonokat többek között a németektől, a magyaroktól és az egyházaktól. Ha tehát a dekrétumok akkori érvényességét eltörlik, akkor a kényszerű vagyonvisszaszolgáltatások hatalmas láncolata indul meg. Ráadásul a németek, amikor elűzték őket, pontos leltárt készítettek arról, amit a cseheknél hagytak. Ők 1990ben előjöttek a listáikkal, és visszakövetelték az elvett vagyonokat” – mondta Hamberger Judit az FN.hunak. A szakértő kiemelte: az akkor még Csehszlovákiában 1990ben olyan restitúciós törvényt hoztak, amely az elvett vagyonok "igazságos visszaszolgáltatásában" csak 1949. februárig ment vissza, éppen azért, hogy a németeknek és a magyaroknak ne kelljen visszaadni, amit elvettek. Amikor Csehország és Szlovákia az EU tagjai lettek, egyébként megindultak a polgári perek a vagyonok visszaperlésére. A volt arisztokrata Kinsky például legalább 3 milliárd koronányi vagyont követel vissza - palotát, várat, földeket. A magyarok nem követelhetnek vissza Hamberger Judit ugy anakkor kiemelte: a magyarok Szlovákiával szemben nem követelhetnek ilyesmit, mert a lakosságcsere és kitelepítés miatti vagyonjogi követeléseknek a méregfogát már a ’70es években kihúzták az úgynevezett Csorbatói egyezménnyel. E szerint az áttelepítettek et a saját államuk kárpótolja. A II. világháború után a csehszlovákiai németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését a potsdami na gyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyarcsehszlovák lakosságcserével és reszlovakizációval próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák hatalom. A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs lezárva. A LISSZABONI SZERZ ŐDÉS A 2007 decemberében aláírt Lisszaboni Szerződés az Európai Unió alapjogi chartáját átvéve rögzíti azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek kötelező erővel bírnak az EU és az uniós intézmények, valamint a tagállamok számára is. A dokumentum további jogokat is kinyilvánít, mint az adatok védelmének joga, a megfelelő ügyintézéshez való jog, illetve a bioetikával kapcsolatos bizonyos jogok is. A charta megerősíti a nemi és faji hovatartozáson, illetve bőrszí nen alapuló diszkrimináció felszámolásának fontosságát. A Lisszaboni Szerződés egyik cikke hivatkozik az alapvető jogok chartájára, és kötelezővé teszi annak alkalmazását a tagállamok számára - igaz, NagyBritannia és Lengyelország ez alól részlegesen felm entést kapott , beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét is. vissza Náci karlendítés: magyar fiatalok kerülhetnek szlovák bíróság elé Hírsezrző 20091020 06:30 Várhatóan még az év végéig szlovákiai bíróság elé állítják azt a 16 fiatalt, akik tavaly júniusban neonáci találkozót szerveztek a szlovákiai Révkomáromban, a Vág folyó torkolatánál. Erről a pozsonyi Markíza televízió számolt be hétfő esti híradójában. A hírműsort a Nyitrai Kerületi Ügyészség szóvivője arról tájékoztatta, hogy a komáromi járási ügyész a fasizmus népszerűsítéséért 16 ember ellen tett vádemelési javaslatot, közülük heten magyar állampolgárok. A csoport tagjait a náci karlendítéses köszönés közben érték tetten. Ezért akár három é v szabadságvesztésre is ítélhetők. Valamennyien szabadlábon védekezhetnek - közölte a Markíza. vissza
