Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 19 A szlovákok is megijedtek a múlttól FiygelőNet 2009. október 20. 06:30 Angyal Ágnes Bár Magyarország nem megy nyíltan szembe a Benesdekrétumok miatt aggódó cseh államfővel, nem támogatjuk az újbóli, a cseh kitételeket is tartalmazó ratifikációt. Vaclav Klaus nyomán a szlovákok is megijedtek, ám az onnan erőszakkal áttelepített magyaroknak már nem lehet követelésük velük szemben. A németeknek annál inkább. Egyetlen emberen áll az EU jövőjét szabályozó Lisszaboni Szerződés: Vaclav Klaus cseh államfő egyelőre nem hajlandó aláírni a parlament két háza által már elfogadott dokumentumot, igaz, egy hétvégi lapinterjúban már kifejtette: túlságosan előrehaladt az európai uniós Lisszaboni Szerződés ügye ahhoz, hogy meg lehessen állítani, vagy vissza lehessen fordítani elfogadásának folyamatát. Így van esély arra, hogy mégis aláírja a dokumentumot. Václav Klaus szerint Csehországnak kivéte lt kéne kapnia a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benesdekrétumok is. KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSOK • ORBÁN: VISSZAÁLLÍTJU K MAGYARORSZÁG TEKIN TÉLYÉT • AZ ÍREK IS RATIFIKÁL TÁK A LISSZABONI SZE RZŐDÉST • HAVEL ÉLESEN BÍRÁLJA KLAUST • AUSZTRIA NEM ENGED K LAUSNAK • SZÜKSÉG VAN LISSZABO NRA • SOKAT SPÓROLHATNAK A Z ÍREK AZ "IGENNEL" Ez Csehország számára azért tűnik különösen égető problémának, mert félő: a második világháború után elüldözött szudétanémetek a Lisszaboni Szerződés értelmében a luxemburgi Európai Bírósághoz fordulva visszakövetelhetnék akkor elkobzott vagyonukat. "Ez l ehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvi zsgálatát is" - mutatott rá Klaus. Az írek is kaptak garanciákat Az EU felháborodása nyomán múlt héten már úgy nyilatkozott Klaus irodája, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának újbóli megnyitása nélkül is teljesíthető Václav Klaus elnökne k az a követelése, hogy a csehek kapjanak felmentést a szerződés részét képező európai emberi jogi charta hatálya alól. Az egyik szóba jövő lehetőség hasonló ahhoz, ahogyan az írek is garanciákat kaptak. A Lisszaboni Szerződést idén októberben másodszor i s népszavazásra terjesztő Írországnak az EUtagállamok vezetői előzőleg megígérték: jogilag kötelező érvényű, de az uniós joganyaghoz nem tartozó jegyzőkönyvben biztosítják arról, hogy az uniós reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá megmarad biztosi posztja is. A többi tagország egyúttal arra nyert garanciát, hogy az Írországnak adott biztosítékok semmilyen értelemben nem változtatnak a szerződés tartalmán, így elkerülhetővé vált a ratifikációs folyamat megi smétlése a többi EUországban. A szlovákok is bejelentkeztek Bár Klaus bejelentésére Szlovákia először úgy reagált, hogy nem osztják a cseh államfő aggodalmát, mivel az Európai Unió általános jogi chartájának nincs visszamenőleges hatálya, és csak a Liss zaboni Szerződés érvénybe lépése után fogja szabályozni a jogi viszonyokat.
