Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 32 A gazdaságok esélyeit a választások mindenütt csak súlyosbítják. Mind össze egy esetben, Magyarország számítanak pozitív fejlődésre az elemzők – itt a megszorító intézkedéseknek köszönhetően, a régióban elsőként, 2011re prognosztizálnak „ragyogást”. „A régió vonzóbbá válik, a válság elmúltával pedig globális viszonylatban a legnagyobb növekedést fogja produkálni, bankrendszere pedig megelőzi majd a nyugati szintet” – fogalmazott optimistán Bencsik László, az OTP Bank vezető pénzügyi felügyelője a Reuters rendezvényén. Hibás elosztórendszer A kormányzatok válságkezelő c somagjai révén a magánszektor számos pénzügyi veszélye áthelyeződött a közszférába, sérülékennyé téve a kormányokat az esetleges jövőbeli sokkok ellenében – figyelmeztetett az IMF is a gazdasági stabilitás globális jelentésében. Lakatos szerint a konszolid ált költségvetés már most mutatja, hogy mennyire elszámolta magát a kormány. Romániának, Németország példájára, mihamarabb létre kellene hoznia egy gazdaságélénkítő csomagot, emellett ésszerűsítenie kellene az állami adminisztrációt, illetve felül kellen vizsgálnia az egészségügyi biztosítóházak állapotát is. „Amint a CESifo Group német elemző cég felméréséből a napokban kiderült, Romániának a válságkezelő programja is rossz. Emellett az ország szociális juttatásainak listáját is újból át kellene nézni, mert tény, hogy az elosztó rendszer hibás, nem mindig a legjobban rászorultak kapják meg a támogatásokat” – mondta a képviselő. Kérdésünkre, hogy szerinte vane a kormányban szándék arra, hogy a román gazdaságot újból pályára állítsa, azt válaszolta: nin cs, és a választásokig nem is lehet erre számítani. „A politikusok ebben a periódusban teljesen elhanyagolják a gazdasági helyzetet, egyedül a túlélésre játszanak” – összegzett a közgazdász. vissza Reformfeledékenység ÚMSZ Varga Attila | 200 91001 09:50:34nyomtat | Gyorsan felejt a nép és egyes mai vezetői! Éppen csak húsz éve annak, hogy a népharag elsöpörte Romániában a – még a keleteurópai totalitarista mérce szerint is – kegyetlen diktátort, és megdöntötte annak e lnyomó rendszerét. Gyorsan felejt a nép és egyes mai vezetői! Éppen csak húsz éve annak, hogy a népharag elsöpörte Romániában a – még a keleteurópai totalitarista mérce szerint is – kegyetlen diktátort, és megdöntötte annak elnyomó rendszerét. A rendsz erváltáskori új vezetők első vitái jobbára arról szóltak, hogy nyugati típusú demokráciát és kapitalizmust hozzanake létre, vagy pedig emberarcú, amolyan gorbacsovi szocializmust. (Bár azt, hogy az milyen, valószínűleg maga Gorbacsov sem tudta a maga ors zágában.) A nép egyértelműen a nyugati demokrácia és a kapitalista gazdasági rendszer mellett döntött. A nyugati demokrácia és jogállam alapja a hatalommegosztás és a hatalmi ágak egyensúlyán alapuló politikai többpártrendszer. Ebben a rendszerben alapin tézmény az egy- vagy kétkamarás parlament, a parlament előtt felelős kormány, a parlament vagy az állampolgárok által választott köztársasági elnök, valamint a független bíróság. Ebben az államszervezeti konstrukcióban sokféle elrendezés lehetséges, a lé nyege azonban az, hogy az alapintézmények koherens módon, közmegegyezés alapján a lehető leghatékonyabban működjenek a társadalom, a közjó javára. A közvélemény a kilencvenes évek elején elfogadta, hogy Románia köztársaság marad, kétkamarás parlamenttel, francia modellt követő szemiprezidenciális kormányzati rendszerrel. Az idő azt igazolta, hogy ez a rendszer – bár névleg illeszkedik a nyugati demokráciák sorába – nagyon sok funkcionális zavarral, hibával működik. A rendszert javítani kívánó 2003as alkot mánymódosítás pedig alig változtatott valamit a helyzeten.
