Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.08 . 14 szinten kerüljön sor, már megvalósult. A bizottság első szakértői gyűlésére 2009. szeptember 25én, Pozsonyban került sor, és több órán át tartott. nyest.hu: A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy mivel a szólásszabadság személyhez fűződő emberi jog, az állam csupán kollektív jogként szabályozhatja a nyelvhasználatot. Az állam tehát csak a saját, il letve intézményei körében kísérelheti meg a nyelvhasználat szabályozását. A módosított jogszabály azonban, ahogy erre a sokszor idézett EBESZajánlások is rámutatnak, sokkal szélesebb körben próbálja szabályozni a nyelvhasználatot (jogi személyek, önálló v állalkozóként dolgozó természetes személyek és magánszemélyek – a módosított törvény 1.5. cikke). Miért próbálnak olyan területeket szabályozni, amelyek hagyományosan kívül esnek az állam hatáskörén? A hivatkozott bírósági döntések • Bulgakov kontra Ukrajna , 2007. szeptember 11., folyamodvány száma: 59894/00, különösen a 43 (b) pontban foglaltak: • „A nyelv semmilyen értelemben nem absztrakt minőség. Semmiképp sem lehet eltekinteni attól, hogy valójában a beszélők használják. Ebből következik, hogy egy nemzeti nyelv felvétele során az állam elvben vállalja, hogy mind információátadási, m ind informáci ószerzési célból, korlátozás nélkül biztosítja az adott nyelv használatának jogát az állampolgárai számára, nemcsak a privát szférán belül, hanem a hivatalos szervekkel való ügyintézés során is. A bíróság megítélése szerint ebből a szempontból elsődleges é s mindennél előbbre való, hogy fontolóra kell venni az adott nyelv védelmét célzó intézkedéseket. Más szóval egy hivatalos nyelv fogalmába egyes, az adott nyelv beszélőit megillető alanyi jogok megléte is beleértendő. Ebből következik, ho gy az esetek nagy részében elfogadott, hogy egy, a nemzeti nyelv védelmét és támogatását célzó intézkedés összhangban legyen »mások jogaival és szabadságával«, a bíróság 8. cikke 2. pontjának értelmében. Ezenfelül a hivatalos szervek, különösen a nem zeti bíróságok általában jobb helyzetben vannak, mint egy nemzetközi bíróság bírója, amikor egy ilyen kényes kérdéssel kapcsolatban felmerülő problémáról kell véleményt nyilvánítania.” • Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Mentzen kontra Lettország ügyben hozott ítéletében (2007. sz eptember 11., folyamodvány száma: 59894/00) az alábbiakat jelentette ki: • „A bíróság továbbá megjegyzi, hogy a legtöbb, az egyezményt aláíró állam úgy döntött, hogy egy vagy több nyelvnek is hivatalo s vagy nemzeti státuszt ad, és ezeket a saját alkotmányába n is rögzítette. Mivel ez így van, a bíróság nyugtázza, hogy ezeken az államokon belül a hivatalos nyelv mint fogalom alapvető alkotmányos érték – akárcsak az ország saját területe, az állam szervezeti felépítése vagy a nemzeti lobogó.” M.M.: Az állam kol lektív joga arra, hogy biztosítsa a hivatalos nyelvet beszélő polgárok számára az információkat és azok elérését, nem csak az állami szférához tartozik, hanem a köz- és magánszféra teljes körére vonatkozik. Ez az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletéből is következik. Amikor az állam nyelvi követelmények megállapításával beavatkozik a magánélethez való jogba, annak jogszerűen indokolt célja van: mások jogainak védelme. Ugyanilyen okból jogos a beavatkozás a szólásszabadság esetében is, amit az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikke garantál. Így az államnyelv védelme a Szlovák Köztársaság esetében egy alkotmányos érték védelme (a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 6. cikke kimondja, hogy a szlovák nyelv a Szlovák Köz társaság államnyelve). nyest.hu: A természetes nyelvek folyamatosan változnak, ezért egy nyelv változatait vagy dialektusait nem lehet tudományos kritériumok alapján pontosan meghatározni. Ha valamelyik dialektusra vonatkozóan létezik ilyen leírás, az bizo nyosan nagyon kevés információt tartalmaz. A tudósok között általános egyetértés van abban, hogy egyetlen nyelv (jogszabályi) kodifikálása vagy szabályozása sem szükséges vagy lehetséges. A törvény szövegezése során Önök minden bizonnyal megalkottak egy ol yan keretrendszert vagy elméleti struktúrát, amelyben meghatározták a szlovák nyelv standard (elfogadható) változatát. Felsorolná azokat a konkrét nyelvtani, lexikális, szociolingvisztikai vagy más főbb vonatkozásokat, amelyek meghatározzák az említett sta ndard nyelvváltozatot? M.M.: Az egységesített nyelvváltozat az ellenőrzés során kerül előtérbe; ez csupán az egyik kritérium a többi között a pénzbüntetés összegének meghatározásakor, de csak olyan mértékben, amennyire a jogsértő megsértette az egységesíte tt nyelvváltozatot. Az egységesített nyelvváltozat az egyik bizonyíték a pénzbüntetés kiszabására irányuló közigazgatási eljárás keretén belül. A 11. cikk (1) bekezdése szerint ez azonban nem zárja ki újonnan meghatározott fogalmak használatát, valamint ol yan új tények megnevezését más nyelven, amelyeknek államnyelvi megfelelője még nem alakult ki vagy vált szokásossá, továbbá a nem standard nyelvhasználatot, amennyiben az a funkcionális nyelvhasználathoz tartozik – különösen a művészet és az újságírás terü letén. nyest.hu: A fenti [kérdések] szerint önök a szlovák nyelv egy (két, három) változatát írják le, és óhatatlanul figyelmen kívül hagynak más nyelvi formákat, dialektusokat, új nyelvhasználati köröket stb. Sőt az oslói ajánlások és az Európa Tanács nem zeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye szerint a kisebbségi nyelvek használatának körét fokozatosan bővíteni kell. A módosított törvény szövege szerint a szlovák állam nem csak megsérti az említett nemzetközi kötelezettségét, hanem egyben korlát ozza is a szlovák nyelv egészséges fejlődését (legalábbis ami a hivatalos funkciót illeti a körülírt alkalmazási körben), és negatívan befolyásolhatja a jelenleg
