Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.08 . 13 nyest.hu: Tisztelt Maďarič úr! Először is szeretnék köszönetet mondani Önnek azért, hogy válaszol az államnyelvtörvénnyel és annak módosításával kapcsolatos kérdéseinkre. Nem tudjuk nem észrevenni, hogy Ön kissé csalódott a jogszabály fogadtatása miatt. Nem ilyen reakcióra számított? Marek Maďarič: Igen, egyfelől megdöbbentettek bennünket a ha zugságok, amelyeket a magyar politikusok terjesztettek az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban. Példaként hadd idézzem Bajnai Gordon miniszterelnök úr nyilatkozatát, aki a következőket mondta (a magyar médiának 2009. szeptember 3án): „mi értelme lehet annak, hogy a 21. századi Európában üldözik és büntetik a Szlovák Köztársaság polgárait, ha orvosukkal anyanyelvükön beszélnek, vagy magyarul szeretnének misét hallgatni? Hova vezet mindez?”. Az igazság azonban az, hogy az államnyelvtörvény nem szabályozza a nye lvhasználatot az egyházi szertartásokon; a liturgia nyelvét az egyházak és vallási közösségek saját rendeletei szabályozzák. Ami az orvos és a beteg közötti kommunikációt illeti: ezt nem ellenőrzik, és bírság sem szabható ki miatta. Sőt, ha olyan kórházi b etegről vagy szociális intézményben tartózkodó személyről van szó, aki nem beszéli az államnyelvet, a törvény szerint azon a nyelven kell vele beszélni, amit megért. Marek Maďarič • Született 1966ban, Pozsonyban. Nős, film és televízió dramaturg, tanulmánya it a pozsonyi Zene- és Színháztudományi Főiskolán végezte. Angol és francia nyelven beszél. • Pályafutását a Szlovák Televízió irodalmi szerkesztőségében kezdte, a televízió aztán – kis kitérőkkel – pályafutásának fontos helyszíne marad. A televíziót 1999be n egy hirdetési ügynökségre cseréli, majd egy év múlva már a SMER baloldali párt média- és sajtóosztályának vezetője. • 2002 és 2004 között a Szlovák Televízió elnökhelyettese. Ezt követően ismét pártmegbizatást vállal és visszaveszi a SMER sajtóosztályát. • K ulturális miniszteri kinevezését 2006 júniusában kapja meg. A nyelvtörvénynek köszönhetően valószínűleg a nemzetközileg leginkább ismert szlovák politikusok közé tartozik. Gál Kinga európai parlamenti képviselő és Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák tagja az MKP (a Magyar Koalíció Pártja) részéről egy másik hazugságot terjesztettek európai parlamenti képviselőtársaiknak küldött elektronikus levelükben, amelyben a következőt írták: „szeretné Ön mint átlagpolgár, ha a saját országának hatóságai 5000 eu róig terjedő pénzbüntetéssel sújtanák csupán azért, mert a közigazgatási szervekkel folytatott kommunikáció során a saját anyanyelvét használja? Mit szólna hozzá, ha az Ön hazájának kulturális minisztere cenzúrázná az emlékműveken szereplő feliratokat és a z emléktáblák szövegeit?”. A törvény valójában nem szabályozza a természetes személyek – azaz az átlagemberek – kommunikációját; más szóval a polgárok nem büntethetők a nyelvhasználatuk miatt. A törvény szerint a kulturális miniszter nem cenzúrázza az emlé kműveken és emléktáblákon található szövegeket, feliratokat. A minisztérium csupán iránymutatásokat ad ki arra vonatkozóan, hogy a felirat/szöveg megfelele a jogszabályban rögzített alaki követelményeknek a nyelvek sorrendje és a betűméret tekintetében. M ás példákat is említhetnék. Szeretném azonban kiemelni, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ főbiztosa megerősítette álláspontunkat, miszerint az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és megfelel a nemzetközi normáknak. A főbiztos egyértelműen jellem ezte továbbá az államnyelvtörvény és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó más törvények viszonyát. Kijelentette, hogy az államnyelvtörvény a nemzeti kisebbségek valamennyi jogát tiszteletben tartja, és nem jelent korlátozást a nemzeti kisebbségek tagjainak létező, jogszerűen használt nyelveire nézve. nyest.hu: Úgy látjuk, hogy mindkét oldal kemény kifejezéseket használva nyilvánult meg. Ön például a „hazugság” szót használta. Nem tartja lehetségesnek, hogy például Bajnai miniszterelnök úr tévedett, nem pedig szánt szándékkal hazudott, amikor a vallási szertartásokkal kapcsolatos szigorításról beszélt? Nem gondolja, ha egy kis engedményt teszünk azzal, hogy elfogadjuk, mindkét fél h ibázhat, ez a vita retorikai párbajból valódi szakmai vitává válhat? M.M.: A hazugság – akár szándékos, akár akaratlan – hazugság marad. Tekintettel arra, hogy a Szlovákiával kapcsolatos hazugságok a nyilvánosságot is megszólították, és nemzetközi intézmén yekhez is eljutottak, ideje, hogy tisztázzuk őket. A magyar politikusok részéről túl sok hazugság és valótlan állítás hangzott el a nyelvtörvénnyel kapcsolatban ahhoz, hogy legyintsünk rájuk, vagy retorikai vitának (sic!) tekintsük őket. Jelen pillanatban örömmel tölt el minket, hogy Bajnai miniszterelnök úr elismerte, hogy tévedett, ezt követően pedig elkezdett közreműködni a Szlovák Köztársaság nyelvtörvényében szereplő rendelkezések magyarázatában – úgy, hogy egy szakértői, elsősorban jogászokból és törv ényhozókból álló csapatot delegált a Magyar – Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság találkozójára. Így az Ön javaslata, miszerint a megbeszélésekre professzionális
