Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.07 . 12 baloldal új útjainak kijelölésére. Másikuk, Ruy Teixeira ugyanennek a hálózatnak oszlopos amerikai tagja, a demokraták baloldalának egyik fo ideológusa, s egyben a 2003ban alapított American Pro gress központ szakértoje. Akárcsak harmadikuk, John Halpin, akinek kutatási területe a jövo progresszív politikájának kidolgozása. A németországi választások eredményét elemezve megállapítják, hogy a szociáldemokraták nem voltak képesek hasznot húzni abbó l, hogy a válságot a jobboldal kedvenc gazdaságpolitikai irányzata, a piac iránti feltétlen tisztelet idézte elo. És a szociáldemokraták Európában másutt is nyilvánvalóan válságban vannak. Ennek a szerzok négy okát látják, s mind a négy a „harmadik út” hi ányosságaiból ered. A legfobb probléma az, hogy a szociáldemokraták nem tudták megmagyarázni, miben is különböznek a konzervatívoktól. Amikor Blair, Clinton és Schröder összehangolták a baloldali gondolatot a piac követelményeivel, politikai hegemóniára te ttek szert egy konzervatív eszmék uralta korszakban. De adósak maradtak egy másfajta ipari megújulási politikával. A hanyatláshoz hozzájárult, hogy a szociáldemokrácia gondolkodása túlságosan technikai, s hogy nem képes hatni az emberek érzelmeire, így véd telen a populista indulatokkal szemben. Ezért vesztett szavazatokat más pártok javára. A szociáldemokraták hagyományos szavazórétegeik aggodalmaira sem tudtak választ adni. A kommunizmus bukása idején megígért békés fellendülés helyett nott a munkanélkülis ég, erosödött a terrorizmus és terjedt a bunözés, ráadásul kirobbant a pénzügyi válság. Egy optimista korból pesszimista korba lépett a világ. Végül a szociáldemokrácia nem tudta a korhoz igazítani politizálásának módszerét. A hagyományos hierarchikus párt politizálás nem vonzza azokat az új rétegeket, például az egyetemet végzettek nagy tömegeit, amelyek a haladó politika támogatói lehetnének. Érdekes, hogy a progresszív politika három ideológusa a kiutat csak annyiban jelöli meg, hogy valami újra van szüks ég. A New York Timesban viszont Steve Erlanger ennél többel is megpróbálkozik. Sorra veszi, melyik európai országban milyen veszteségeket szenvedett el a baloldal, és egyetlen politikustól idéz gondolatokat a kiútra nézve. Enrico Lettától, a Demokrata Párt egyik vezetojétol, aki helytelenítené a régi eszmékhez való visszatérést. Szerinte „a szocializmus múlt századi válasz” . A mai baloldali politikának középpártokkal , liberális és zöld pártokkal kell keresnie a szövetséget, „és ez a szövetség nem szocialista lesz”. vissza Startol az uniós állásvadászat – Nem kel l Tony Blair mint elnök a sértődött kicsiknek Jó esély van rá, hogy a lisszaboni szerződés néhány hónapon belül érvénybe lép: a létrehozandó új posztokra már lehetne jelölni politikusokat. Az EUelnöki székbe Tony Blair szívesen beülne, de a kisebb tagáll amok támadják. S minthogy minden döntés további személyi következményekkel jár, nagy a tolongás a zűrzavarban. Blahó Miklós Brüsszel| Népszabadság| 2009. október 7. | Talán tisztul a kép szerdán, amikor Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő, az unió soros el nöke Brüsszelben találkozik José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és Jan Fischer cseh kormányfővel. Az uniós vezetők azt szeretnék kideríteni, meddig kell várni Václav Klaus cseh államfő aláírására, illetve az alkotmánybírósági vizsgálatra. Két változat kering Brüsszelben: az egyik szerint a cseh alkotmánybíróság kéthárom héten belül visszaadja a szenátorok beadványát, és nem foglalkozik a lisszaboni szerződés alkotmányosságával. Ebben az esetben Klausnak nem marad más választása, mint a ratifikációs elj árás lezárása; a szerződés akár már december elsején életbe léphet. A másik szerint az alkotmánybíróság megvizsgálja a kérdést, de ésszerű határidőn belül kihirdeti véleményét, és a szerződés január elsején lép hatályba. Ha csúszik a cseh eljárás, akkor si ncs baj, ha februárig vagy márciusig húzódik az ügy. A harmadik változatról egyelőre nem szívesen gondolkodnak Brüsszelben. Eszerint mégis kitolódik a cseh ratifikáció, és esetleg a brit konzervatívok kiírják a népszavazást, ha a parlamenti választásokon nyernek, valamikor jövő májusjúniusban. De a toryk vezére, David Cameron is inkább úgy gondolja, hogy nem lehet ennyi ideig húznihalasztani a szerződés érvényesítését. Szembe kell néznie más figyelmeztetésekkel is: kormányra kerülve nem számíthat amerika i támogatásra unióellenes politizálással. Márpedig az amerikaibrit viszony különleges. Ha tisztul a kép szerdán, és a valószínűbb forgatókönyv szerint alakulnak az események, akkor gyorsan megállapodásra kellene jutni az új okmány értelmében létrehozandó elnöki poszt várományosáról. Az esélyes
