Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.07 . 13 jelöltnek Tony Blair volt munkáspárti kormányfő látszik, aki mellett nemzetközi elismertsége szól - ellene viszont iraki politikája, és hogy nem tudni, kit akar Merkel német kancellár. A Beneluxállamok közös nyilat kozatban jelezték, hogy elutasítják az unión belül a nagyhatalmi arroganciát. Ez nem meglepő: öt éve Blair fúrta meg Verhostadt belga kormányfő bizottsági elnöki kinevezését, mert túlzottan föderalistának találta. Most Juncker luxemburgi kormányfő is jelez te elnöki törekvéseit, Balkenende holland miniszterelnök is; Verhostadt pedig nem állna ellent, ha felajánlanák neki a külügyminiszteri posztot. Ajánlott cikkek Lyukas faházikóról vitáznak a csehek Még két szociáldemokratát emlegetnek Blair ellenében: P aavo Lipponen volt finn és Felipe González volt spanyol kormányfőt. Ha baloldalról jön az elnök, akkor persze a külügyminiszternek jobbról kellene érkeznie - ám ő tagja lesz az Európai Bizottságnak is, vagyis az őt adó ország kimeríti bizottsági képviselet ét. A fődiplomáciai hivatalra jelentkezett Bernard Kouchner francia külügyminiszter, illetve Párizsban emlegetik Hubert Védrine nevét, akárcsak Michel Barnier európai képviselőt, akinek EUbiztosi múltja is van. A névsor hosszú, korábban Frank Walter Stein meier is felmerült esélyesként, de a német szociáldemokraták veresége nem erősíti pozícióit. Ha a kinevezési eljárások még ebben a hónapban megindulnak a lisszaboni szerződés belátható időn belüli hatályba lépésének reményében, akkor az állam- és kormányf ők elé hatalmas csomag kerül, benne az elnök, a külügyminiszter, a bizottsági tagok és tárcák neveivel. Megelőlegezve az új alapokmány hatályosságát, az október végi EUcsúcsra vár a posztok nemzetek és pártok szerinti elosztása, patikamérlegre téve az öss zes érvet és ellenérvet. vissza Budapesti tárgyalások a NyugatBalkánról Vajdaságma.info 2009. október 6. [21:27] A visegrádi csoport (V4) országai támogatják a nyugatbalkáni országok európai integrációját, álláspontjuk szerint az euroatlanti szervezetek b ővítésének is kulcsszerepet kell kapnia a nyugatbalkáni országok stabilitásának és jólétének megteremtésében. Az országcsoport külügyminiszterei kedden, kibővített, a spanyol és a belga külügyminiszter részvételével tartott budapesti tanácskozásukon ugyan akkor hangoztatták, az integrációs folyamat felgyorsítására csak akkor van lehetőség, ha a térség államai teljesítik a feltételeket. A visegrádi országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - külügyminiszterei előbb saját körben, majd a spanyol és a belga külügyi tárca vezetőjét bevonva egyeztettek, hogy megtudják, milyen szerepet tölt majd be a NyugatBalkán soros elnöki programjukban. Ezt követően a hat külügyminiszter informális munkaebéden találkozott albán, boszniahercegovinai, horv át, koszovói, macedón, montenegrói és szerb kollégájával. Az Európai Unió soros elnöki feladatait Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt látja majd el. A trojka mandátuma 201011re szól, a fél éves soros elnöki tisztet Magyarország 2011. januá r 1jén veszi át. Az európai és euroatlanti integrációnak kulcsfontosságú szerepe volt a középeurópai országok átalakulásában, és a V4ek, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia "szeretnék látni, hogy a bővítés ugyanígy előmozdítja a stabilitást és jól étet a nyugatbalkáni térségben" - áll a budapesti találkozó után kiadott közleményben. Yves Leterme belga külügyminiszter a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten a nyugatbalkáni országok EUcsatlakozásának konkrét időpontját firtató kérdésre kifejtett e: nem szerencsés konkrét időpontot meghatározni, mert ezzel nyomás alá helyeznék a jelöltországokat, az esetleges késés pedig csalódottságot okozna. A V4ek fölajánlották, hogy segítenek a nyugatbalkáni országoknak az EUelőcsatlakozási alap hatékony fe lhasználásában. Antonio Milososzki macedón külügyminiszter az MTInek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Macedónia 2005 óta az Európai Unió tagjelöltje, a csatlakozási tárgyalások azonban még mindig nem kezdődtek meg, és országa az uniótól ígéret e teljesítését várja. Ugyancsak az EUbelépés esélyeiről beszélt Milan Roćen, Montenegró külügyminisztere az MTInek, a tárcavezető szerint Montenegró jövőre tagjelölt lehet. A tanácskozásról kiadott közleményben a V4külügyminiszterek rámutattak, hogy Bos zniaHercegovina csak mint egész csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az MTI kérdésére, hogy ez azt jelentie, hogy a résztvevők valós fenyegetésnek tekintik a balkáni állam esetleges szétesését, Balázs Péter, a magyar diplomácia vezetője elmondta:
