Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.06 . 18 Pedig mégiscsak lennie kellene valamiféle azonosságnak a szabadságért, magyarságért mártírhalált halt hősök, a rendszerváltáskor egymást ölelő, ujjongó önmagunk és a mai cinikus, a másikat jó esetben lesajnáló, de inká bb leugató énünk között. A mag itt van valahol. Az ünnep talán jó ürügy lenne a keresgélésre. Mert vannak készen kapott, tetszetős válaszok is. Magyar az, akinek fáj Trianon. Magyar az, aki szerint mi nyertük a magyarsvéd meccset. De én inkább abban hinné k, hogy magyar az, aki még tud mosolyogni az efféle definíciókon. Tizenhárman meghaltak - mindannyiunkért. Ez egy definíció. Az viszont kétségtelen tény, hogy aki a magyarságért hal meg, az akkor is magyar, ha nem is tud magyarul. vissza Végrehajtót küldenek Durayra A Szlovák Nemzeti Párt nem nyugszik bele, hogy az MKP stratégiai alelnöke magyarul kért tőlük bocsánatot. Szilvássy József Pozsony| Népszabadság| 2009. október 6. | Végrehajtót kért fel a Szlovák Nemzeti Párt arra, hogy kényszerítse ki Duray Miklóstól a szlovák nyelvű bocsánatkérést. - A jogerős bírósági ítéletben államnyelven határozták meg a bocsánatkérő szöveget, tehát ezen változtatni nem lehet. A Magyar Koalíció Pártjának alelnöke tehát nem hajtotta végre a verdiktet - érvelt Rafael Rafaj, a Ján Slot a vezette Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakciójának vezetője. Milan Somík túrócszentmártoni (Martin) végrehajtó a TA 3 hírtelevízióval közölte, hogy már engedélyt kért a bíróságtól a felkérés teljesítésére. - Akár harmincezer euró pénzbírságot is kiszab hatok, ha Duray nem tesz eleget a felszólításomnak - jelentette ki a jogász. Megkeresésünkre Duray Miklós elmondta: semmilyen szlovákiai törvény sem rendelkezik arról, hogy milyen nyelven kell megkövetni a másik felet. Ráadásul az ország alkotmánya szavat olja, hogy a kisebbséghez tartozó polgárok használhatják hivatalos érintkezésben az anyanyelvüket. Ezért nem hajlandó változtatni a döntésén. - Magánemberként cselekedtem, ezért a végrehajtó felkérése teljesen értelmetlen, mert nincsenek jogi eszközei kiké nyszeríteni azt, amit a Szlovák Nemzeti Párt szeretne. Szerintem ezt ők is tudják, és az egész ügy nem más, mint politikai kampányfogás - nyilatkozta lapunknak a szlovákiai magyar politikus. Duray több mint három éve az InfoRádiónak nyilatkozva fasisztána k minősítette a pozsonyi kormánykoalíció tagjává vált Szlovák Nemzeti Pártot. Ezzel a bírósági verdikt szerint megsértette a politikai tömörülés jó hírnévhez való jogát. Ezért kötelezték őt a bocsánatkérésre. Ugyanakkor a jogerős verdikt törölte Ján Slotáé k egymillió koronás kártérítésre és a perköltségek megtérítésére vonatkozó igényét, amelyet az elsőfokú testület megítélt. Az MKP stratégiai alelnöke magyarul írta meg a bocsánatkérő levelet, és mellékelte az ítélet első oldalának fénymásolatát, amelyen ol vasható a testület által megfogalmazott szlovák nyelvű változat. vissza Kisebbségek Szerbiában: állandó nyomás alatt Vajdaságma.info 2009. október 5. [15:31] Az Emberi Jogok Szerbiai Helsinki Bizottsága rendszeresen fogla lkozik a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetével. A 2009 szeptemberi, 38. számú közleményében a Helsinki Bizottság (egyebek között) a következőket írja: Kisebbségek Szerbiában: állandó nyomás alatt A 2000ben történt októberi változások után a kisebbségv édelmi törvény elfogadása volt a JSZK (Szerbia) felvételének fő feltétele az Európa Tanácsba. Attól az időtől a szerbiai kisebbségek helyzete a nemzetközi szervezetek, az Európai Unió (EU), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Euró pa Tanács, a külföldi nagykövetségek, de a helyi nemkormányzati szervezetek állandó felügyelete alatt van. Az utóbbi kilenc évet számos incidens, és lényegében a nem megfelelő állami politika jellemzi. Tekintettel arra, hogy az „új” politikai elit folytatt a az etnikai állam megalapozását, a nemzeti kisebbségek helyzete a szerbiai körülmények figyelőinek állandó témája maradt. A jogi keret, de a társadalmi légkör megváltoztatásának hiánya miatt a kisebbségek továbbra sem elégedettek az állam és a társadalom irántuk való viszonyulásával. A szerbiai politikai elit és szakmai közvélemény egy része előnyben részesíti az egyéni polgári jogokat, a kollektív jogokkal szemben. Szerbia azonban távol van még a polgári államtól és nem valós az az elvárás, hogy a kisebbs égek indokolt félelme, mindaz miatt, ami az utóbbi két évtizedben történt, csak az egyéni jogok rendszerén keresztül oldható meg.
