Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.06 . 19 A 2009es évben két, a kisebbségek jogainak megvalósítása szempontjából rendkívül fontos törvényt hoztak: a megkülönböztetés tilalmáról és a nemzeti tanácsokról. Az első fontos biztosítéka a polgárok egyenjogúságának, a másodikkal pedig megteremtődnek a feltételek annak a légüres térnek a megszüntetésére, amelybe a nemzeti kisebbségek tanácsai kerültek, miután többségüknek letel t a megbízatása. Az első törvény az ún. schengeni fehérlistára való felkerülésének a feltétele, a második pedig a kisebbségi önkormányzat szempontjából fontos. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény elfogadására hét év után került sor, amely előlátta, hogy a nemzeti kisebbségek tanácsainak megválasztását külön törvénnyel kell rendezni. A hét éves jogi vákuum lelassította „a kisebbségi törvényhozás” folyamatát, mert az egyes területeken még mindig nem hozták meg az alapt örvényeket, ahogyan azt az alkotmány előlátja. A meglévő törvényeket nem alkalmazzák, vagy szelektíven alkalmazzák azokat. Korhecz Tamás, tartományi közigazgatási titkár szavai szerint (Vladavina prava i proces evropskih integracija, Dnevnik, 2009. július 17.) a törvényeket csak azokban az esetekben alkalmazzák, amikor az a személyes, csoport, vagy a hatalmon lévő elit szűk pártérdekeit szolgálja. Ez mellett, egyes törvények ellentétes megoldásokat tartalmaznak, mert azt, amit az egyik törvény lehetővé tesz , a másik törvény megvonja. A műsorszórási (2004) és a helyi önkormányzati törvény (2007) például ellentétes szabályokat tartalmaznak a helyi önkormányzat jogáról, hogy elektronikus sajtót alapítson a kisebbségek nyelvén. Ezenkívül a műsorszórásról szóló t örvény, abban a pillanatban, amikor elfogadták, nem volt összhangban a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvénnyel (2002). Az említett törvény 17. szakaszában ugyanis az áll, hogy az állam külön rádió- és televízió állomás okat alapíthat, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén sugároznának műsort. A magyarok státusa A magyar kisebbség, egyébként Szerbiában a legszervezettebb, a státusát Vajdaság státusához köti. Két opció létezik ugyanis, amelyeket évek óta feldolgoz: az eg yiket Vajdaság keretében belül, a másikat, mint területi autonómiát. Státusuk Belgrád Szerbián belüli viszonyától fog függni. Ilyen értelemben, illusztrációként lehet említeni Belgrád eljárását a magyar közösség Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnök ének szóló meghívása kapcsán, hogy vegyen részt a magyar forradalom (1848) évfordulójának megünneplésén. A magyar elnöknek, azonban, diplomáciai csatornákon olyan üzenetet küldtek, hogy vajdasági látogatása negatívan befolyásolhatná Vajdaság státusának meg oldását, mindenekelőtt az alapszabály összehangolásával kapcsolatban. A vajdasági magyarok politikai képviselői Belgrádnak ezt a gesztusát kísérletként fogták fel, amely a Szerbiában élő magyarok érdeke lebecsülésének mértékét mutatja. Szerbia homogenizálá sa folytatódott Milošević távozása után is. Ez Vojislav Koštunica miniszterelnök stratégiája volt, ami tükröződött a kisebbségek helyzetén. Ez mellett V. Koštunica nem állt el Slobodan Milošević stratégiai céljaitól. Koszovó és Montenegró függetlenségével befejeződött Jugoszlávia szétesése, de a szerb elit nem fogadta el a térség új realitását. Ez kihatással van a szomszédokkal való kapcsolatokra is, amelyek állandóan ingadoznak, és távol állnak úgy Szerbia, mint a térség többi országának objektív érdekeitő l. A válság befolyása a kisebbségek helyzetére A gazdasági válságnak komoly következményei vannak a kisebbségek helyzetére. Preševóban pl. a 43000 lakos közül 17000 külföldön dolgozik, és csak háromezret foglalkoztatnak a község területén. Koszovó függet lenségének kikiáltása megnehezítette a gazdasági együttműködést a Morava mellékével és Prištinával. Novi Pazarban 22000 ember van munka nélkül, a gazdaság pedig összeomlásban van. A válság és a költségvetési megszorítások miatt a nemzeti tanácsok dotációit csökkentik, ami mindenképpen megnehezíti a kisebbségek képviselőitestületeinek munkáját és a kisebbségi törvény alkalmazását a létfontosságú területeken, mint amilyen az oktatás. Az oktatási rendszerben előlátott ésszerűsítések érinthetik a kisebbségi ok tatási rendszert, amire a kisebbségek egyes képviselői már rámutattak. Félő, hogy az egyes osztályok megszüntetésével vagy az osztályok egyesítésével csökkennének a jogaik, ami serkentené a beolvadás folyamatát. A Civil Társadalomfejlesztési Központ közle ménye kiemeli, az állami szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy a gazdasági válság terhe igazságosan osztódjon meg, nehogy a kisebbségek nagyobb terhet viseljenek, mint a többiek. vissza Fordította: mgr. Bozóki Antal
