Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.05 . 20 Mikolášik az írországi referendumot úgy jellemezte, hogy az Európai Unió egyik tagországára nemzetközi nyomás nehezedett, és tulajdonképpen kierőszakolták a Lisszaboni Szerződés elfogadását. Ehhez a gazdasági válság is jól jött, hiszen az írországi munkanélküliség jelenleg háromszorosa annak, mint amilyen az az el ső - a Lisszaboni Szerződést elutasító - népszavazás idején volt. Az íreknek tegnap több mint a kétharmada támogatta a Lisszaboni Szerződést (67,1%a), míg 2008ban csak a 46,6%uk. vissza Konferencia a Benešdekrétumokról Felvidék.ma 2009.10.04. A németországi székhelyű Hunnia Baráti Kör és a MagyarOsztrákBajor Társaság interaktív konferenciát tartott Budapesten a Benešdekrétumokról, melynek több felvidéki résztvevője is volt. A konferenciára a szlovák parlament 14 87/2007 számú határozata (a Benešdekrétumok érinthetetlenségéről) elfogadásának második évfordulóján került sor a Polgárok Háza dísztermében. A rendezvény feletti védnökséget Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, és egyben az 1956os magyaro rszági forradalom egyik szabadságharcosa vállalta. A konferencián 150en vettek részt. A moderátor, Császár Attila újságíró volt. A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának érsekújvári ülése után a budapesti konferencián részt vett a testület két tagja Duray Miklós politikus és Szabó Olga ügyvéd is. Duray felszólalásában emlékeztetett, hogy a dekrétumoknak vannak olyan részei is, amelyekről kevesen beszélnek. Ezek értelmében megengedetté vált a magyarok és németek, mint "háborús bűnös nép" feletti bünte tlen elégtétel is. És azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel - köttük köztörvényes bűnözők is - később teljes amnesztiát kaptak. Az MKP stratégiai alelnöke a felvidéki magyaroknak az 1993ban létrejött Szlovákiában való helyzetéről és megítéléséről is szólt , többek között arról is, hogy volt egy szlovákiai felmérés, miszerint a felvidéki magyarokkal gyakorlatilag nem érintkező szlovákság többsége az ún. "magyarkérdést" a magyarok kitelepítésével oldaná meg! Szabó Olga jogász mivoltában szólalt fel. Portálu nknak elmondta, hogy a konferencián ismertette a szlovák alkotmánynak a témával és a felvidéki magyarság jelenlegi jogi helyzetével leginkább kapcsolatba hozható részeit. Az ún. kárpótlási törvényről pedig útmutatást nyújtott arról, hogy az elkobzott földe k kárpótlásának ügyintézése során milyen lehetséges utak léteznek ahhoz, egyben figyelmeztetett a törvény buktatóira is. Amikor Szlovákiában 2007ben megszavazták a Benešdekrétumok sérthetetlenségét, a Hunnia Baráti Kör világkörüli tiltakozó akciókat sze rvezett. "A petíciót közel 50 ezren írtak alá" - ezt Dr. Juhász Imre, európai szakjogász, egyetemi oktató mondta, aki beszámolt a petíció viszontagságos utóéletéről. Az Európai Unió - levelezés után - eddig tulajdonképpen kitért a petícióval való érdemi fo glalkozás elől. Olajos Péter korábbi EPképviselő elmondta, hogy a magyar képviselők nem fogtak össze érdekeink képviseletéért - szemben a szlovákokkal. Elmondta, hogy levélben Tom Lantost is megkereste közbenjárását kérve, akinek köszönhetően a csehorszá gi és szlovákiai zsidók tömegeinek sikerült a kárpótlását biztosítani. "Tom Lantos már nem tudott erre a levélre válaszolni, mert 2008. február 11én meghalt, fél évvel a levél megírása után." A Kassáról érkezett Krivánszky Miklós, a DÁLESZ (Deportálások Áldozatai és Leszármazottjai) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarok még mindig semmilyen kárpótlást nem kaptak sem a meghurcoltatásért, sem pedig a munkatáborokban eltöltött időkért. Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök levélben üdvözölte a konfer enciát, üzenetét Alida HahnSeidl, a Hunnia Baráti Kör elnöke olvasta fel. A Váralja Szövetség képviseletében Hetzmann Róbert alelnök szólalt fel. Beszédében rámutatott a szlovák államnyelvtörvény és a Benešdekrétumok közti indítékbeli összefüggésre. Bes zélt a szlovák államnyelvtörvénymódosítás elleni petícióról is, kiemelte, hogy DélSzlovákiában mind a magyarok, mind a szlovákok érdeke egy jól működő, az etnikai sokszínűségre és toleranciára épülő autonómia létrehozása.