Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.05 . 21 A konferencia meghívott vendége i között szerepelt Fehér Csaba történész is, Komáromból. vissza AZ IMF szerint Szlovákia gazdasága 4,7 százalékkal csökken Felvidék.ma 2009.10.04. Az IMF módosított Szlovákia kapcsán az idei évre várható bruttó nemzet i össztermékkel (GDP) kapcsolatos előrejelzésen. AZ IMF szerint az ország gazdasága az idei évben 4,7 százalékkal csökken. Az IMF az idei év márciusában adott ki jelentést az ország gazdasági teljesítményével kapcsolatban. Akkor a pénzintézet még 2,1 szá zalékos csökkenéssel számolt, amelyet most módosított 4,7 százalékra. Ugyanakkor az IMF jóval pozitívabb teljesítményt vár a következő évre, mint azt korábban feltételezte. Szerinte a 2010es évben az ország 3,7 százalékkal fog nőni. Ez pozitívabb adat, mi nt amit a Nemzeti Bank, illetve a Pénzügyminisztérium feltételez, mivel míg az egyik 1,9 százalékos, addig a másik 2,9 százalékos növekedéssel számol a 2010es évre. vissza Könyv- és folyóiratbemutatók, szociográfiai műhely ek Népújság (Lendva) 30. september 2009, 53. évf. 39. sz. - Bence Lajos Dr. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója a hét végén Budapesten zajló háromnapos rendezvényt, a Régiók Találkozását Kazinczy „jót s jól” értékrendjének szellemében ny itotta meg. A 14. alkalommal megrendezésre került „Írott szóval a megmaradásért” című rendezvény a régiós összefogást hirdette. Idén a találkozó az egyik meghatározó egyéniség, S. Benedek András halála miatt a gyász és az emlékezés jegyében kezdődött. A pé nteki kerekasztalbeszélgetésre a Kárpátmedencei és anyaországi folyóiratszerkesztőket, azok munkatársait invitálták. A 6 régióból mintegy 10 folyóirat került bemutatásra. A szombati tanácskozáson a mindent elárasztó „kultúrszenny” ellen emelték fel a h angjukat a jelenlévők. A kiadott könyvek száma évről évre kevesebb, de ennek is a 80 százaléka ipari hulladékként jelenik meg a nyomtatás után, az igazán értékes irodalom azonban csak 10 százalékban van jelen a könyvkereskedésekben. Ezeknek többsége örökre „fiktív” irodalom marad – hangzott el a tanácskozáson egy előadásból, mely a könyvpiac siralmas állapotait taglalta. A találkozó állandó műsorszámában, az „Irodalmi Kávéházban” több határon túli kiadvány is bemutatásra került, közöttük ZágorecCsuka Judit nak a muravidéki családok anyanyelvét és nyelvöröklődési szokásait feltérképező könyve, vasárnap pedig a szociográfiai műhelyek mutatkoztak be egyegy frissen kiadott történelmiszociográfiai kötettel. vissza A nyelvet nem c sak őrizni kell, hanem használni is Népújság (Lendva) 30. september 2009, 53. évf. 39. sz. - Dr. Bernjak Elizabeta A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az anyanyelv „az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként) tanult meg, s amelyet rendsze rint legjobban és legszívesebben beszél”. A többnemzetiségű és többnyelvű országokban fontos szimbolikus és gyakorlati szerepe lehet annak, hogy a többségi csoport beszélői is törekedneke a kétnyelvűségre, vagy csak a kisebbségiek. Nyilvánvalóan emeli a k isebbségi nyelv presztízsét, ha az adott régió többségi beszélői is tanulják a kisebbségi nyelvet. Így van ez Szlovéniában is, ahol a kisebbségi nyelvet környezeti nyelvként szlovéneknek is tanítják, sőt társtanítási nyelvként is szerepel. Egy nyelv helyze tének megerősítésében fontos szerepe van az iskolának, következésképp a tanárképzésnek is. A nyelvész számára nyilvánvaló, hogy a sztenderdtől eltérő kisebbségi nyelvváltozatot anyanyelvként beszélők tanítására a szlovéniai tanárképzésből kikerült tanárok csak korlátozott mértékben alkalmasak, mivel a kisebbségi nyelvpedagógiában teljesen járatlanok. A mindennapi beszédben előforduló sztereotípiák, mítoszok és babonák közé tartoznak az olyan vélemények is, mint „a kétnyelvűség út az anyanyelv elvesztéséhez” vagy éppen az, hogy „a szlovéniai magyar kisebbséget és a szlovén többségi nyelv beszélőit nem lehet megtanítani magyarra, mert ők maguk sem akarnak megtanulni”. Az valószínűnek tűnik, hogy akarata ellenére senkit sem lehet megtanítani egykönnyen egy újab b nyelvre. Fontos a népakarat szerepe is. Napjainkban szívesen hangoztatjuk az identitástudat, az emberi jogok és a demokrácia