Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.03 . 35 Hogya n alkalmazzák a romániai közigazgatásban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája előírásait? Erről szóló tanulmányt mutatott be a Etnokulturális Diverzitás Forrásközpontja (EDF) szerdán, miután szeptember 22én kisebbségi médiáról szóló jelentés kapcsán szerveztek sajtótájékoztatót. A kisebbségek védelmét szolgáló, strasbourgi dokumentumhoz Románia 1995ben csatlakozott, azonban az előírások csak 2008ban léptek érvénybe. Az EDF annak apro póján vizsgálta meg a karta tartalmának gyakorlatba ültetését, hogy idén születik meg az első hivatalos országjelentés a témában: a civil szervezet a kormány által nyújtott képet igyekszik kiegészíteni árnyékjelentésével. Az országjelentésről nem sokat tudni Az országjelentésről egyébként nem sokat tudni: az EDF semmilyen információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy elkészülte már, illetve hogy mit tartalmaz. Informálisan a Transindex megtudta, a jelentés már megszületett, és jelenleg arra vár , hogy angol nyelvre fordítsák. A sajtótájékoztatón a közigazgatásról szóló jelentés felelőse, Daniel Pop arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképp üdvözlendő lépés volt Románia részéről felvállalni a strassbourgi dokumentumot: az önkéntes gesztus ugya nis rendszerint a kritikák garmadáját zúdítja az aláíró országra, hiszen a karta előírásait egyáltalán nem könnyű teljesíteni. Éppen ezért az európai országoknak csak mintegy harmada írta alá ezt a dokumentumot. A jelentés itt elérhető A karta egyébként egy menühöz hasonlatos: a létezik néhány kötelező, általános előírás, ezen kívül az ország, mely csatlakozik, kedve szerint válogathat a különféle, konkrétabb előírásokat tartalma zó cikkelyek közül. Ebben a második lépcsőben az egyedüli kikötés az, hogy 10 kisebbség számára 7 területen összesen 35 előírást kell kiválasztani. Románia sokkal többet vállalt, mint muszáj lett volna Ami a közigazgatást illeti, Románia alaposan túlt eljesítette az elvárásokat: a 21 lehetséges előírás közül az ország 19et bevállalt – annak ellenére, hogy ezen a területen 12 cikkely is elégséges lett volna. Ugyanakkor tudni kell, hogy a cikkelyeket úgy válogatták össze a román hatóságok, hogy karta gy akorlatba ültetéséhez semmilyen törvénybeli módosítást ne kelljen eszközölni. A 215/2001es közigazgatási törvény és annak módosításai tehát eleve tartalmazzák az összes, kartában vállalt kötelezettséget. Elhangzott, a jelentés készítésekor az első lépés volt kiválasztani azokat a közigazgatási egységeket, ahol 20 százaléknál több kisebbség él – ez ugyanis Romániában a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat számára megállapított küszöb. Érdekességképp Pop elmondta, a karta nem ír elő ilyen küszöbértéket, és ez is azt mutatja, hogy mennyire általánosak és nehezen számszerűsíthetőek ezek a strassbourgi előírások. Bevették a romákat is A legutóbbi népszámlálás szerint 341 olyan közigazgatási egység van, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, de a helyzet nem ennyire egyszerű: a jogszabályok értelmében a cigányok nem nemzeti, hanem etnikai kisebbségnek számítanak, így rájuk nem vonatkozik a 20 százalékos küszöb és a hivatalos nyelvhasználati jog, hanem csak néhány általános előírás. A jelentés készítője elmondta, mivel sok önkormányzatban elterjedt a romani nyelv használata, a kutatást 65 olyan településre is kiterjesztették, ahol a lakosság minimum 20 százalékát cigányok teszik ki. A 20 százalékos küszöb hatásai egyébként nem egyé rtelműen pozitívak: Pop felhívta a figyelmet arra, hogy ez túl magas, és sok közösség számára ellehetetleníti a nyelvhasználatot. A német lakosság 97 százaléka például