Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 31 úgy véli: ezzel a kormá nyon lévő szervezetek saját államelnökjelöltjeiket akarják segíteni az elnökválasztási kampányban. Az ügyvezető elnök szerint az egységes bérezési törvény ellen a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ benyújtotta bizalmatlansági indítvány révén a közvélemén y tudomást szerezhet „a jogszabály hibáiról és hiányosságairól és a káoszhoz vezető negatív következményeiről. A PNL és az RMDSZ 121 parlamenti képviselője által aláírt bizalmatlansági indítványt csütörtökön nyújtották be a parlament két házának titkárság ára. A kormány kedden vállalt felelősséget a parlament előtt az oktatási törvényért, az egységes bérezési törvényért és a kormányzati ügynökségek átszervezését előíró törvényért. A PNL és RMDSZ indítványa mindössze az egységes bérezési törvényre vonatkozi k. Amennyiben a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, a kormány megbukik. Ellenkező esetben a törvény, amelyért a kormány felelősséget vállalt, elfogadottnak tekintendő, mint ahogy akkor is, ha a kezdeményezést a parlament nem szavazza meg. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Erdélyi hangsúlyeltolódás az RMDSZ politizálásában Szabadság 2009. szeptember 2 1. BORBÉLY TAMÁS Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésének napirendjén szokványos tém ák szerepeltek, amelyek nem vetítettek előre különösebb véleményütköztetéseket. Azonban a küldöttek felszólalásai is megerősítették: az érdekvédelmi szervezet ellenzékbe szorulása háttérbe szorította a bukaresti nagypolitikát, és felértékelődtek az időnkén t erőteljes szenvedélyeket kiváltó erdélyi, helyi jellegű problémák. Vitát váltott ki a háromszéki területi szervezetek egyesítése, valamint a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZfrakciójának egyik állásfoglalása, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a sokak á ltal tömeggyilkosnak tartott Ştefan Guşă tábornoknak szobrot állítsanak. Szó esett az új oktatási törvénycsomagról is, amely egyik rendelkezésével hátrányos helyzetbe szorítja szórványban az anyanyelvű oktatást. Az ülésen az autonómiáról is több vélemény e lhangzott. Markó Béla RMDSZelnök is a bukaresti nagypolitika és az erdélyi politizálás között kereste az egyensúlyt, hiszen politikai beszámolójában a közelmúlt két eseményére reflektált: az egyik a kormány felelősségvállalása, a másik pedig a szeptember elején Csíkszeredában szervezett székely önkormányzati nagygyűlés. Az RMDSZ elnöke ismét hangsúlyozta, hogy szerinte tévednek az RMDSZen kívüli bírálóik, akik sokszor alternatívaként mutatják fel a bukaresti és az erdélyi politizálást. Ugyanakkor azoknak az RMDSZen belüli csoportosulásoknak is igyekezett választ adni, akik úgy vélik, hogy a magyar összefogás oltárán az RMDSZ feláldozta pragmatikusságát, és a nagygyűlés szervezésével áttért a szimbolikus politizálásra. Hangsúlyozta: a csíkszeredai rendezv ény sikeres volt, ugyanis a nagygyűlés kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy a magyar összefogás az európai parlamenti választás után is létezik, és részévé vált a politikai gondolkodásnak. A nagygyűlés hozadéka értelmezése szerint az, hogy összefogást ny ilvánítottak ki a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők, akik megerősítették az autonómia iránti igényüket. Az ott elfogadott emlékeztető cselekvési terv, amelyet Bukarestben kell megvalósítani, így az erdélyi és a román fővárosbel i politizálás szervesen egészítik ki egymást – erősítette meg Markó az RMDSZ egyik közismert alapkrédóját. Az RMDSZ elnöke bírálta a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt által szervezett székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlés résztvevőit, ak ik azt próbálják elhitetni a közösséggel, hogy csakis kiáltványokkal és memorandumokkal megoldhatók a kitűzött célok. Markó szerint fel kell ugyan mutatni a célokat, de a megoldások a Kárpátmedencében változatlanok, hiszen ezt bizonyítják a Szlovákiával kapcsolatos friss politikai események is. Az RMDSZ előbb említett „hittételét” ugyanis erősíti, hogy az Európai Parlament nem foglal állást a szlovák nyelvtörvény ügyében. Markó szerint ez azt bizonyítja, hogy a kisebbségi kérdéseket belpolitikai, kétoldal ú eszközökkel lehet csak rendezni, hiszen Európa nem hajlandó beleszólni az ilyen problémákba. – Kiábrándítóak az uniós tisztségviselők kijelentései, miszerint Magyarországnak és Szlovákiának maguknak kell megoldaniuk a köztük felmerülő nézeteltéréseket – hangoztatta
