Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 32 Markó, aki szerint egyrészt Európa szemléletét meg kell változtatni, másrészt azzal az illúzióval is le kell számolni, hogy ráállhatunk egy másik politikai pályára, és tiltakozással, kiáltványok segítségével meg tudjuk oldani a problémáinkat. Megemelt kötelező diáklétszám Ilyen értelemben az egész Kárpátmedencei magyar politika szempontjából fontos – mondta Markó , hogy mi történik az oktatási törvénycsomaggal, hiszen egy nemzeti közösség identitásának megőrzését, továbbvitelét elsősorban az anyanyelvű oktatás kellő keretei biztosíthatják. Alapvetően fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ erejének és a kormánypártokkal folytatott intenzív tárgyalásoknak köszönhetően, nem csorbultak a jogszabály kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezései, mi több, számos kérdésben javítani is tudtak az oktatási törvényen. Nagy eredmény, hogy a román nyelv oktatása ezután nemcsak az I – VI. osztályokban, hanem a tizedik osztályig más tankönyvből és más tanterv alapján történhet, és ez a zeneoktatásra is érvényes. Ugya nakkor egyetemi karokat ezután nemcsak egyetemi szenátusi döntéssel, hanem kormányhatározattal is létre lehet hozni, a közép és felsőfokú oktatás finanszírozási kritériumai közé pedig bekerült az oktatási nyelv is, aminek köszönhetően a kisebbségi oktatás nagyobb költségvetési támogatásban részesül majd. Az RMDSZ ugyanakkor nem tudta átvinni akaratát, hogy az ország történelemét és földrajzát ne csak elemiben, hanem a felsőbb osztályokban is magyar nyelven oktassák. Markó közölte hogy a Szociáldemokrata Pá rtot sikerült meggyőzni ennek szükségességéről, azonban a DemokrataLiberális Párt megmakacsolta magát. – Teljes képtelenség, hiszen ahelyett, hogy egy szolidaritást erősítő intézkedéssel, a mi gyerekeink az ország történelmét és földrajzát magyarul tanulh atnák, kínozzák őket azzal, hogy más nyelven tanítják, és kiskoruktól kezdve kialakítanak bennük egy fajta taszítást ezekkel a tárgyakkal szemben – mutatott rá Markó. A szövetség elnöke leszögezte: amennyiben a választások után felbomlik a jelenlegi kormá nykoalíció, akkor az RMDSZ annak függvényében vállal majd kormányzati szerepet, hogy partnereivel sikerüle szavatolni előrelépést a kisebbségi jogok és a magyar közösség helyzetének javítása terén. Király András, Lakatos András és Kötő József azt kifogáso lta, hogy az új közoktatási törvény szerint 200ról 300ra emelték a minimális kötelező diáklétszámot ahhoz, hogy egy iskola jogi személyiséget nyerjen. Lakatos szerint ez „lefejezi” szórványban az anyanyelvű oktatást. Udvarhelyi sirámok, háromszéki egyes ülés A felszólalások több hangsúlyosan felvetett helyi vonatkozású témakör köré csoportosíthatók. Korodi Attila és Antal István Hargita megyei parlamenti képviselők az RMDSZ országos vezetésének a támogatását kérték az egy hét múlva sorra kerülő székelyud varhelyi önkormányzati választásra. Markó Béla válaszában kesztyűs kézzel, de határozottan rendre utasította az udvarhelyi helyzetre panaszkodókat emlékeztetve őket, hogy a helyi RMDSZ kezdeményezte a városi tanács feloszlatását. Markó felidézte, hogy Szás z Jenő mandátumában is az RMDSZ kezdeményezte a tanács feloszlatását, aztán nem sikerült kiírni az időközi választásokat, így a volt polgármester másfél évig „uraskodott” a városon. A másik nagyobb vitát kiváltó téma a két háromszéki szervezet egyesítése volt. A Háromszéki Egyeztető Tanács az SZKT elé nyújtott határozattervezetben kérte a két Kovászna megyei RMDSZszervezet összeolvasztását. Az egyeztető tanácson egyhangú döntés született, de Dénes István küldött szerint a helyi polgármestereket még nem gy őzték meg ennek az intézkedésnek a szükségességéről. Ezt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök cáfolta, majd az SZKT, négy tartózkodással és egy ellenszavazattal elfogadta a határozattervezetet. Elvtelen kompromisszum Az SZKTn élesen bírálták a szöve tség marosvásárhelyi városi tanácsosait, akik Sütő András marosvásárhelyi szobráért cserében megszavazták, hogy Ştefan Guşă tábornoknak is szobrot állítsanak Székelyföld egykori fővárosában. Ez ügyben pénteken Tőkés László EPképviselő is tiltakozó közlemé nyt tett közzé, hiszen Guşă ellen az egyik vád az, hogy Temesváron, az 1989es forradalom idején a hadsereg az ő parancsára lőtt a tüntető tömegbe. A bírálatokat Borbély László képviselő fogalmazta meg először, aki elvtelen kompromisszumnak nevezte az egye zséget. Markó Béla is kijelentette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZfrakció „egymás után követi el a bakikat”. Úgy véli, hogy rossz döntés volt, hiszen nem lehet együttműködni ultranacionalista csoportokkal, és legitimizálni a tábornok szoborállításának az üg yét. Markó megfenyegette a városi tanácsosokat, hogy ő ugyan nem híve a büntetésnek, de szankciókat is hoznak majd, ha a tanácsosok újabb hibát követnek el.
