Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 28 „Nehéz megmondani. R acionális emberek vagyunk, be akarjuk tartani adott szavunkat, de próbára teszik türelmünket. Lehet, hogy ha az ország nem lett volna ebben a nehéz helyzetben, válaszunk gyors lett volna. Végül is azonban, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát, és a PDLs ek az elszigetelődés felé haladnak” – nyilatkozta Mircea Geoană. Hozzátette, kezdi érteni a parasztpártiakat és a liberálisokat, akik „rémülettel gondolnak vissza” a PDvel való együttműködés idejére. „Felszólítást intézek a miniszterelnökhöz, azokhoz, a kikkel még koalíciót alkotunk, hogy helyezzük a helyes sorrendbe a prioritásokat, keressük a megoldásokat a gazdasági és a szociális válságra. Továbbra is várom, hogy a koalíció keretében megszabott 32, válság elleni intézkedést gyakorlatba ültessük” – tet te hozzá Geoană. www.nyugatijelen.com / Mediafax vissza Nyelvtudósok a korlátozó nyelvtörvények ellen Krónika 2009. szeptember 21. A nyelvtörvényeknek előrevivőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a sz emélyes terekbe való beavatkozást – foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandiában tartottak a hét végén Nyelvi sokszínűség az EUban – szabályozás és gyakorlat címmel. Kenesei István, a Magyar Tudományos Akadémia N yelvtudományi Intézetének igazgatója a tanácskozás után az MTIt arról tájékoztatta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak a „valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük”, és el kell kerülniük „a személy es terekbe való beavatkozást”. A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvénynek a közelmúltban meghozott módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek közt azt a következtetést vonták le, hogy a nyelvhasználat szabál yozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki. A frízföldi Leeuwardenben rendezett tanácskozáson nyolc európai uniós ország neves nyelvtudósai vettek részt olyan tagállamokból, ahol van nyelvtörvény (Románia, Lengyelország, több északeu rópai ország), illetve a nem világnyelvnek számító európai nyelveket képviselő szövetség (EBLUL) vezetői. Kenesei István egyebek között arra mutatott rá, hogy még ha a nyelvtörvény nem is ütközik az európai joggyakorlatba, az uniós szabályozásokba, akkor is figyelemmel kell lenni mindazok érzékenységére, akiket érint. Az igazgató az amerikai legfelsőbb bíróságtól hozott idézeteket, amelyek szerint a (logikát és törvénykezési gyakorlatot figyelembe vevő) ráció és az (érintettek érdekeit mérlegelő) együttér zés egyszerre kell, hogy irányítsa a törvényhozó tevékenységét. „Határozottan kijelenthetjük, hogy mindazok a hivatkozások, amelyeket a szlovák nyelvtörvény alapjainak tekintenek..., nem így működnek” – fogalmazott Kenesei István. Ezekben ugyanis nem arr ól van szó, hogy egy őshonos kisebbség jogait csorbítsák, hanem arra szolgálnak, hogy az adott ország saját nyelvét az idegen befolyástól óvják. Az MTI kérdésére a Nyelvtudományi Intézet igazgatója elmondta, a tervezett végrehajtási rendeletektől független ül a szlovák törvény léte maga fenyegetés azokkal szemben, akik az államnyelvtol eltérő anyanyelvüket akarják használni, és egyértelműen visszaszorítja a nem államnyelvek használatát. Neasa Ní Chinnéide, az EBLUL igazgatója XIX. századi nyelvtörvény a XXI. századi Szlovákiában című eloadásában különben határozottan kiállt a többnyelvűség mellett, és bírálta a szlovák jogszabályt annak korlátozó jellege miatt. A konferencián elfogadott írásos nyilatkozat egyebek között megállapítja, „az európai többnyelvűs ég kezelésében – és különösen a határ menti régiókban – sürgető szükség mutatkozik, hogy minden rendelkezésre álló szaktudást igénybe vegyünk”. „Javasoljuk, hogy határozzuk meg az európai és azon kívüli legjobb gyakorlatok elveit. Legjobb gyakorlatokon oly an szabályozásokat értünk, amelyek az egyének és közösségek nyelvi lehetőségeit növelik, a közigazgatási szolgáltatásokban, az oktatásban és a tömegkommunikációban” – áll a szövegben. Szerző(k): Krónika vissza
