Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 29 Hasznos szakma i tapasztalatcsere Gyergyószentmiklóson Krónika 2009. szeptember 21. Az idegenforgalom és a területfejlesztés kölcsönhatásáról tanácskoztak magyarországi és romániai szakemberek Gyergyószentmiklóson, a BBTE földrajz karának meghívására. Második alkalom mal szervezett nemzetközi turisztikai konferenciát a Babeş – Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz – idegenforgalom kara. A magyarországi és romániai szakemberek részvételével pénteken lezajlott értekezlet témája a t urizmus szerepe volt a területfejlesztésben. Dezső László, az Erdélyi KárpátEgyesület (EKE) elnöke előadásában a szervezet szerepéről beszélt a helyi idegenforgalom kialakulásában és fellendítésében, majd az EKE létrejöttének körülményeit, illetve több mi nt százéves múltját vázolta a résztvevőknek. Szép Róbert, a Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési irodájának vezetője az intézmény turizmusfejlesztő törekvéseiről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Elmondta, a 2008ban létrejött iroda első cé lkitűzései között szerepelt Hargita megye turisztikai stratégiájának kidolgozása. „Az ütőképes stratégia kidolgozásának haszna abban nyilvánult meg, hogy sikerült megszerezni a turisztikai tárca pályázati pénzalapjának közel felét a jól átgondolt pályázato kkal. Többek közt ebből a pénzösszegből építenek három wellnessközpontot Parajdon, Tusnádon és Borszéken, illetve kiépítenek egy sípályát Borszéken” – vázolta a megye eredményeit Szép Róbert. Aubert Antal, a pécsi egyetem tanára előadásában kifejtette, a 90es években Magyarországon a belföldi vendégforgalom visszaesése volt jellemző – 70 százalék külföldi és 30 százalék belföldi turista látogatta meg az országot – ezt az arányt a 2000es években sikerült kiegyenlíteni az üdülési csekkrendszer bevezetésé vel. Szerző(k): Jánossy Alíz vissza Magyarország GDParányos államadóssága 2011től csökkenhet Krónika 2009. szeptember 21. A kiadások szigorú ellenőrzése és fiskális reformok szükségesek ahhoz, hogy Magyarország államadóss ága csökkenjen. Magyarország államadóssága a GDP 80 százaléka körüli szinten van, ami kiugróan magas a középkeleteurópai országokkal összehasonlítva, jelentette ki Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője, hozz átéve, hogy kulcsfontosságú a fiskális fegyelem fenntartása. Amennyiben a megkezdett és tervezett fiskális reformokat végrehajtják az országban, a GDParányos adósság már 2011ben csökkenésnek indulhat. Jelentős lépések A képviseletvezető hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már számos jelentős lépést tett a nyugdíjrendszer, a szociális rendszer és a központi támogatások átalakítása területén, ezeket a reformlépéseket a szigorú kiadáskontrollal együtt folytatni kell. Irina Ivascsenko szerint a globális v álság által tavaly ősszel érzékenyen érintett Magyarország elsősorban a sérülékenységét jelentősen növelő magas államadósság miatt volt kénytelen segítséget kérni a nemzetközi intézményektől (az IMFtől, az Európai Uniótól és a Világbanktól). Hozzátette, h ogy az IMF rugalmas volt, ezért amikor Magyarország makrogazdasági kilátásai az idei év során romlottak a korábban várthoz képest, az államháztartási hiánycél kétszer is megváltozott. Pozitív teljesítmény A képviseletvezető elmondása szerint a legutóbbi (harmadik) felülvizsgálatot lezáró szakértői szintű megállapodás jelezte, hogy az IMFküldöttség pozitívan értékelte Magyarország gazdaságpolitikai teljesítményét. Magyarország idei célkitűzése a GDParányos deficit lefaragása 3,9 százalékra, jövőre pedig 3,8 százalék a
